E-mail: sajto@clementine.hu
Rendezvény
2022.06.09. 01:52
ADATELEMZÉS A SZUPERSZÁMÍTÓGÉPEK KORÁBAN? Három évnyi kihagyás után idén májusban ismét megrendezésre került az iparág trendjeit, újításait bemutató szakmai konferenciánk, amelynek helyszínét idén a CEU Nádor utcai épülete szolgáltatta. A konferencia témája a szuperszámítógépek köré épült. A résztvevők színvonalas előadások során kaphattak választ többek közt olyan kérdésekre, minthogy mikre alkalmazhatóak a kivételesen nagy számítási kapacitással rendelkező rendszerek, vajon meddig lehet még teljesítményüket fokozni, vagy hogy éppen hogyan változtatják meg az adattudósok életét a szuperszámítógépek.
A rendezvényt Körmendi György,
a Clementine ügyvezetőjének előadása nyitotta. Bevezetőjében átfogó képet
adott az adattudományokat érintő jelenlegi trendekről. Szó esett arról, hogy
milyen változásokat hoztak az iparágra az elmúlt évek eseményei, mint a
pandémia, az orosz-ukrán háború. Beszámolt az utóbbi években elért áttörésekről
a transzformer modellek kapcsán, illetve, hogy ezek milyen előnyökkel
járhatnak, ám ezek mellett milyen problémákat vethetnek fel a későbbiek során.
Végezetül pedig arra adott választ, hogy valóban az elemzők, adattudósok,
illetve kódolók aranykorát éljük-e.
A szakmai előadások sorában Dr.
Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat Modellezési osztálya
osztályvezetője következett. Prezentációjában áttekintést adott arról, hogy
a szuperszámítógépek milyen fontos szerepet játszanak a meteorológusok
mindennapi munkájában. Elsőként az időjárás-előrejelzés lépéseit,
számításigényeit, a rövidtávú modellezés informatikai hátterét ismertette, majd
az éghajlati modellezést mutatta be hasonló szempontok mentén. Előadásában
részletezte az előrejelzésekhez felhasznált méréseket, hogy honnan származnak
az adatok. Kitért az előrejelzésekben rejlő bizonytalanságokra, valamint illusztrálta
az operatív modellfuttatások eredményeinek, pontosságának fejlődését az elmúlt
évek során. Bemutatóját azzal a
konklúzióval zárta, hogy munkájuk során a bizonytalanságok figyelembevétele
elengedhetetlen, ami pedig a számításigény növekedésével jár, emiatt is fontos
a szuperszámítógépek bevonása munkájuk esetén.
Ezt követően Schin Lotár, az
OTP Bank senior technical domain lead-je, a bank AI infrastruktúrájának
jelenét, múltját és jövőjét vázolta fel a jelenlévők előtt. Elmesélte, hogyan
élték meg a Cloudera
Private Cloud irányába való elmozdulást a közelmúltban, amit követően a
SambaNova systems jelenlegi bevezetése esetén is hasonló utat járnak be. Korábban a napi egyszeri modellfuttatásról
áttértek a percenként, másodpercenként futtatható mikró szolgáltatásokra,
megkeresték azok helyét az egész rendszerben. Jelenleg hasonló a helyzet, ám
most már a szuperszámítógép helyét keresik.
Ha valaki nem gondolkodott el még
azon, hogy miben hasonlít egymáshoz a gyöngyhalászok és az adatelemzők munkája,
Kovács Gyula, data science coach-tól többek között erre a kérdésre is
választ kaphatott. Az előadó szemléltette, hogy sok esetben miért nem érti meg
egymást az adatelemző és az üzleti döntéshozó. Modellje szerint két világ
azonosítható egy cégen belül: a valódi és a virtuális. A valódi világot a
döntéshozók, menedzserek képviselik, akik pénzben, profitban, termékben
gondolkoznak. Az adatelemzők pedig, akik az adatokat látják, a gép előtt ülnek,
a virtuális világban élnek. A való világban mozgó menedzser kér tanácsot az
adatelemzőtől. Előadásának egyik fontos üzenete, hogy a két világ együtt csak
úgy tudja megtalálni a problémákra a legjobb választ, ha a döntéshozó és az
adatelemző kommunikálnak egymással. Bizonyos üzleti helyzetek esetén a probléma
megoldása csak félig olvasható ki az adatokból, ezért elengedhetetlen, hogy az
adatelemző kérdezzen. Előadása lezárásaképp három izgalmas esetet mutatott be,
melyekben egy döntéshozó és a “KGy” monogramú elemző kisebb-nagyobb sikerrel
működött együtt.
A szakmai előadások
sorát Hajós Bernadett, őrnagy, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Bűnügyi
Elemző- és Értékelő Osztályának főnyomozója folytatta. A konferencia
részvevői részletes képet kaphattak arról, hogy milyen adatbányászati és
adatvizualizációs eszközökkel derítik fel és elemzik a pénzügyi, gazdasági
bűncselekmények nyomozása során az elkövetők cégadatait, céghálózatát. Egy
videó segítségével betekintést nyerhettek ennek gyakorlati felhasználásába is.
Az előadás végén arról is szó esett, hogy a bűnügyi elemzés még jelenleg nem az
a terület, amit gépekkel fel lehetne váltani, szükséges hozzá az a hozzáadott
érték, ami a szakértők tudása.
Az ebédszünet előtti blokkot Kárpáti
Endre, az Erste Bank vezető üzleti elemzője zárta. Előadásában arra a
kérdésre adott választ, hogy a hagyományos data science megoldások hogyan
maradhatnak versenyben a nyílt forráskódú megoldások mellett. Prezentációjában
beszélt arról is, hogy a bankon belüli szigorú szabályozások miatt nem, vagy
csak nagyon korlátozottan használhatnak nyílt forráskódú programozási
nyelveket. Bemutatta, hogy az Erste Bankban milyen felhasználási célokat
szolgál ki az IBM Modeler mint data mining tool. Bemutatóját a bankot érintő
iparági kihívások és lehetőségek ismertetésével zárta.
Az ebédet követően Molnár
Anna, a Clementine junior elemzője a Python programnyelv GPU-val való
használatának útvesztőit mutatta be saját tapasztalatai alapján. A prezentáció
rámutatott arra, hogy bár manapság nagyon felkapott téma a GPU programozás,
hiszen segítségével a kódok futási ideje jelentősen csökkenthető, korántsem
olyan egyszerű feladat a GPU-ra áttérés. Egy rövid elméleti bevezető után arról
beszélt, hogy milyen GPU-ra optimalizált Python csomagok léteznek. Az előadó
két példán keresztül mutatta be, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak a
szakemberek, amíg eljutnak odáig, hogy kódjuk GPU-n fusson.
Ezt követően Huszti Dániel, az
IBM data&AI technical sales szakembere megismertette velünk,
hogy mik jelenleg a trendek az IBM data science világban. Előadásában beszélt
az IBM Cloud Pak for Data-ról, amely a felhasználók számára nyújt egy olyan
on-premise szolgáltatáscsomagot, amely a legújabb data science technológiákat
tartalmazza. A prezentáció során esettanulmányokon bemutatva láthattuk az IBM átfogó Data
Fabric koncepcióját.
A konferencia záróeseményeként a
rendezvény otthont adott a Láncreakció Podcast legújabb adásának
felvételére. A podcast 58. adásának szereplői Pohly Ferenc, Körmendi György,
Kovács Gyula és Könyves Tóth Előd voltak. A konferencia résztvevői előtt
zajló, kerekasztal beszélgetés formájában történő podcastfelvételt a nézők
élőben követhették, illetve többször is megszólítva, interaktív módon valódi
részesei lehettek az élménynek. A
szakértők a lyukkártyákról, illetve Pataki Ferenc fejszámoló művészről tett
rövid kitérő után a konferencián megtartott prezentációk által felvetett
kérdéseket járták körül, emelték ki a hallgatóság számára az előadások
legfontosabb üzeneteit.
A podcast konferenciához
kapcsolódó, nem mindennapi 58. adása már elérhető. Érdemes meghallgatni!
Hírlevél
Regisztráció
Bejelentkezés