Hírek

A koronavírus a hírekben is uralta a tavaszt

Kutatás
2020.07.07. 01:11

Az elmúlt hónapok egyértelműen az egész világot érintő járványról és a hatására kialakult, az élet számos területét érintő bizonytalanságról szóltak. A karantén, a megváltozott körülmények, a gazdasági hatások vagy a központi intézkedések mind-mind uralták a hazai internetes híroldalakat. A Clementine az online felületeken megjelent hírekből készített strukturált adatbázist, melyen megvizsgálta a súlypontok változását az érintett témákat illetően: a külföldi beszámolóktól az operatív törzs intézkedésein keresztül az ellenszer kutatásáig.

A világméretű járvány a kínai Vuhan városából indulva a tavasz során végig söpört Európán, az amerikai kontinens északi részén, és napjainkban Latin-Amerika lakosságát és döntéshozóit állítja komoly kihívások elé. A járvány koncentrált terjedése és helyi szintű lecsengése mentén felbukkanó új helyzetek, kihívások és válaszok erőteljesen befolyásolták a lakosság mindennapjainak alakulását. A hang- és szöveganalitikai elemzéssel foglalkozó Clementine szakértői annak jártak utána, hogy a vírushelyzet egyes fázisai mennyire befolyásolták a legnagyobb hazai hírportálok cikkeit, témaválasztását. A 24.hu, a 444.hu, az Index, az MTI, az Origo, a Portfolio, és a QUBIT cikkeit a szakértők az IBM SPSS Modeler és Python-szoftverek segítségével elemezték. A magyar nyelvű szövegekből álló strukturált adatbázis előállításához a saját fejlesztésű ClemTEXT szoftverüket is használták eszközként, hiszen a kutatáshoz a szövegek nyelvtani előkészítése is szükséges volt. 

A vizsgált hírportálokon 2020. január 26. és június 29. között több, mint 30 000 hír jelent meg a koronavírushoz kapcsolhatóan. Ezekből legaktívabban az Index vette ki a részét, a feldolgozott írások 27,3%-a itt jelent meg.

Koronavírus - cikkek száma hírportálonként

Időszakos trendek
Az elemzésből kiderült, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek, információk kezdetben 3-4 nagyobb témakör köré csoportosultak, majd a járvány terjedésével egyre több aspektus került a média és ezen keresztül a közvélemény kereszttüzébe. Január végén a kínai helyzet, februárban inkább a világgazdasági hatások és a vírus globális terjedése került fókuszba, majd márciustól megjelentek a belföldi intézkedések és a hazai gazdaság is mint középponti témák. Áprilist az operatív törzs, a járványügyi állapot, valamint a belföldi veszélyhelyzet uralta, májusban pedig leginkább az ellenszer kérdésköréről olvashattunk. Megállapítható, hogy a hírek tökéletesen követték egy-egy járványügyi helyzet tipikus életciklusait.

„Számomra meglepő volt, hogy február közepéig tulajdonképpen úgy látszódott, hogy a vírus – legalábbis a hírek szerint – elkerül minket. Addig csak a külföldi helyzetről szóló tudósításokat, egészségügyi statisztikákat lehetett olvasni, a gazdasági hatás is csupán február közepén jelent meg a vizsgált oldalakon, hazánk helyzete pedig csak március elejétől került az újságírók középpontjába. Érdekesnek gondolom még azt is, hogy az ellenszer témaköre a szöveganalitikai elemzésben csupán májusban jelenik meg, mint önálló topik.” – mondta el Mészáros Evelin, a Clementine elemzője, a projekt vezetője.

Terjedés
A sajtó a hazai helyzet mellett folyamatosan beszámolt más országok vírusstatisztikáiról is. A fertőzöttek számát összehasonlítva az egyes országok említéseinek számával látható, hogy a cikkekben folyamatosan a leginkább fertőzött külföldi országokról tudósítottak: február közepéig Kína uralta a médiát, majd az első lombardiai megbetegedésektől kezdve egyre többször emlegették elő Olaszországot, mígnem március elején át is vette a vezetést.

Az egyedi járványkezelési stratégiát alkalmazó Svédország és a példaként figyelt Ausztria említésszáma folyamatosan alulmaradt a legfertőzöttebb országokétól.


Made with Flourish
A „leg”-ek
A leggyakrabban használt kifejezés egyértelműen a ’fertőzött’ volt, 27 273 alkalommal írták le az újságírók.
Koronavírus - cikkek száma hírportálonként
A University of Oxford az egyes kormányok válaszait egy úgynevezett Stringency Index (szigorúsági index) mérőszám segítségével hasonlítja össze, 0-tól 100-ig terjedő skálán. A Clementine a Magyarországra vonatkozó mutató változásait – azaz az egyes kormányzati intézkedéseket – vetette össze a hírek számával.  A legaktívabb időszak mindkét tekintetben a március volt: az első korlátozások és az első elhunyt betegről szóló híradást követően szinte percről percre jelentek meg a lakosságot tájékoztató tartalmak. A március 15-i rendhagyó hosszúhétvégét követően keletkezett a vizsgált oldalakon a legtöbb cikk: megkezdődött a sok családot érintő digitális oktatás, bejelentették a határzárat – ezek a témák jobban megmozgatták a magyar sajtót, mint a gazdasági intézkedések április 6-i bejelentése.

„Több mint 15 éve foglalkozunk szöveganalitikával, úttörői vagyunk a magyar nyelv elemzését adatbányászati eszközökkel segítő technológia fejlesztéseknek. Jelen kutatásunkkal innovatív megoldásainkat állítottuk egy komoly kihívás elé: azt kívántuk bemutatni, hogy a szóhasználatukban, stílusukban széles skálán mozgó újságírói tartalmak között képesek vagyunk a statisztika eszközeivel összefüggéseket felmutatni. A módszertan természetesen alkalmazható bármilyen szöveg- és hanganalitikai megközelítést igénylő feladat, probléma megválaszolásához”” - mondta el Körmendi György, a Clementine ügyvezetője.

Tovább olvasom »

Tovább olvasom »

Tovább olvasom »

Tovább olvasom »