Kutatás
2020.07.07. 01:11
Az elmúlt hónapok egyértelműen az egész világot érintő járványról és a hatására kialakult, az élet számos területét érintő bizonytalanságról szóltak. A karantén, a megváltozott körülmények, a gazdasági hatások vagy a központi intézkedések mind-mind uralták a hazai internetes híroldalakat. A Clementine az online felületeken megjelent hírekből készített strukturált adatbázist, melyen megvizsgálta a súlypontok változását az érintett témákat illetően: a külföldi beszámolóktól az operatív törzs intézkedésein keresztül az ellenszer kutatásáig.
A világméretű járvány a kínai Vuhan városából indulva a tavasz során
végig söpört Európán, az amerikai kontinens északi részén, és
napjainkban Latin-Amerika lakosságát és döntéshozóit állítja komoly
kihívások elé. A járvány koncentrált terjedése és helyi szintű
lecsengése mentén felbukkanó új helyzetek, kihívások és válaszok
erőteljesen befolyásolták a lakosság mindennapjainak alakulását. A hang-
és szöveganalitikai elemzéssel foglalkozó Clementine szakértői annak
jártak utána, hogy a vírushelyzet egyes fázisai mennyire befolyásolták a
legnagyobb hazai hírportálok cikkeit, témaválasztását. A 24.hu, a
444.hu, az Index, az MTI, az Origo, a Portfolio, és a QUBIT cikkeit a
szakértők az IBM SPSS Modeler és Python-szoftverek segítségével
elemezték. A magyar nyelvű szövegekből álló strukturált adatbázis
előállításához a saját fejlesztésű ClemTEXT szoftverüket is használták
eszközként, hiszen a kutatáshoz a szövegek nyelvtani előkészítése is
szükséges volt.
A vizsgált hírportálokon 2020. január 26. és június 29. között több,
mint 30 000 hír jelent meg a koronavírushoz kapcsolhatóan. Ezekből
legaktívabban az Index vette ki a részét, a feldolgozott írások 27,3%-a
itt jelent meg.
Időszakos trendek
Az elemzésből kiderült, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek,
információk kezdetben 3-4 nagyobb témakör köré csoportosultak, majd a
járvány terjedésével egyre több aspektus került a média és ezen
keresztül a közvélemény kereszttüzébe. Január végén a kínai helyzet,
februárban inkább a világgazdasági hatások és a vírus globális terjedése
került fókuszba, majd márciustól megjelentek a belföldi intézkedések és
a hazai gazdaság is mint középponti témák. Áprilist az operatív törzs, a
járványügyi állapot, valamint a belföldi veszélyhelyzet uralta,
májusban pedig leginkább az ellenszer kérdésköréről olvashattunk.
Megállapítható, hogy a hírek tökéletesen követték egy-egy járványügyi
helyzet tipikus életciklusait.
„Számomra meglepő volt, hogy február közepéig tulajdonképpen úgy
látszódott, hogy a vírus – legalábbis a hírek szerint – elkerül minket.
Addig csak a külföldi helyzetről szóló tudósításokat, egészségügyi
statisztikákat lehetett olvasni, a gazdasági hatás is csupán február
közepén jelent meg a vizsgált oldalakon, hazánk helyzete pedig csak
március elejétől került az újságírók középpontjába. Érdekesnek gondolom
még azt is, hogy az ellenszer témaköre a szöveganalitikai elemzésben
csupán májusban jelenik meg, mint önálló topik.” – mondta el Mészáros
Evelin, a Clementine elemzője, a projekt vezetője.
Terjedés
A sajtó a hazai helyzet mellett folyamatosan beszámolt más országok
vírusstatisztikáiról is. A fertőzöttek számát összehasonlítva az egyes
országok említéseinek számával látható, hogy a cikkekben folyamatosan a
leginkább fertőzött külföldi országokról tudósítottak: február közepéig
Kína uralta a médiát, majd az első lombardiai megbetegedésektől kezdve
egyre többször emlegették elő Olaszországot, mígnem március elején át is
vette a vezetést.
Az egyedi járványkezelési stratégiát alkalmazó Svédország és a példaként
figyelt Ausztria említésszáma folyamatosan alulmaradt a legfertőzöttebb
országokétól.