Korlátozott bevezetés

2026 június végén az OpenAI bejelentette a GPT-5.6 modellcsaládot, Sol, Terra és Luna néven. Hurrá! …de várjunk egy kicsit. A hír mögött nem a szokásos, azonnali nyilvános bevezetés áll. Az amerikai kormány kifejezett kérésére a vállalat kezdetben csak körülbelül húsz, előzetesen jóváhagyott partnernek adott hozzáférést, elsősorban az Amazon Bedrock platformján keresztül. A folyamatot Howard Lutnick kereskedelmi miniszter személyesen felügyelte, és határozottan figyelmeztette a céget, hogy ne tegye nyilvánossá a modellt jóváhagyás nélkül. A cikk írásának pillanatában, 2026. július elején a helyzet nem sokat változott. A GPT-5.6 még nem elérhető a ChatGPT-ben, és nincs kijelölt dátum a széles körű megjelenésre. A szigor persze bizonyos mértékben érthető. A Sol variáns a biológiai kockázatelemzésben és a kiberbiztonsági sebezhetőségek felderítésében is olyan szintet ért el, hogy a fejlesztők több mint 700 000 GPU-órát fordítottak a tesztelésére.

Szabályozási előzmények

A mostani helyzet nem a semmiből született. 2026. június 2-án Donald Trump elnök aláírta a Promoting Advanced Artificial Intelligence Innovation and Security elnevezésű rendeletet, amely lehetővé teszi a szövetségi ügynökségeknek, hogy a legfejlettebb modelleket akár harminc napig vizsgálják kiadás előtt. Ez folytatása annak a folyamatnak, amely a 2025 januárjában bevezetett AI Diffusion Rule-lal kezdődött, és amely eredetileg a hardvert és a modellsúlyokat célozta. Érdekesség, hogy Washington eközben kettős stratégiát követ: miközben a kereskedelmi chipek Kínába irányuló exportját januárban enyhítette, a szoftveres és modellhozzáférési szinten drasztikusan szigorított. A közvetlen előzmény június 12-én érkezett: a BIS egy Is-Informed Letter direktívával arra kötelezte az Anthropicot, hogy zárja ki a külföldi felhasználókat a frissen bemutatott Claude Fable 5 és Claude Mythos 5 modellekből. A háttérben politikai feszültség is húzódott, mivel a Pentagon néhány hónappal korábban felbontott egy 200 millió dolláros szerződést az Anthropic-kal, miután a cég megtagadta modelljeinek katonai célú felhasználását. Június 30-án a korlátozást feloldották, de a precedens megmaradt. Sokak szerint ezzel véget ért az eddigi modellbevezetések menetrendje: innentől az amerikai állam szerepe meghatározóvá válik.

Kétsebességes világrend

A szakértők egy kétsebességes MI-világ kialakulásáról beszélnek, amelyben a csúcsmodellekhez való hozzáférés a szövetségesi státusztól függ. A szoros amerikai partnerek, például az Egyesült Királyság vagy Ausztrália, automatikus engedélykivételt kapnak, míg mások csak megbízott vállalati csatornákon, szigorú KYC-eljárások mellett férhetnek hozzá a rendszerekhez. Ez a modell komoly kritikát is kapott. Neil Chilson, az Abundance Institute szakpolitikai igazgatója szerint az önkényes, indoklás nélküli korlátozás arra kényszeríti a fejlesztőket, hogy szándékosan lassítsák a kiadást, amivel a globális kiberbiztonsági védelem is gyengül. A fejlesztői közösség egy része ugyanakkor szkeptikusabb hangot üt meg: szerintük a laboratóriumok néha maguk is érdekeltek abban, hogy a nemzetbiztonsági kockázatokat felnagyítsák, mert ezzel elfedhetik, hogy az új modellek képességei elmaradnak a marketingtől. Ez, ahogy látni fogjuk, épp a Claude új csúcsmodelljei esetében nem igaz, sőt, épp ez a probléma alapja.

Globális átrendeződés

A korlátozásoknak volt egy nem szándékolt mellékhatása: felpörgették a kínai nyílt súlyú modellek piaci terjedését. Az OpenRouter platform adatai szerint a kínai nyílt súlyú, -szabadon futtatható- modellek, köztük a DeepSeek, a Qwen és a GLM, részesedése a tokenforgalomból 2024-ben 2 százalék alatt volt, míg 2026 közepére 61 százalékra ugrott. Kanada miniszterelnöke, Mark Carney nyíltan aggodalmát fejezte ki, hogy a szövetségesek sem kapnak automatikus mentességet a szabályozás alól. Eközben az amerikai laboratóriumok saját műszaki csapatuk jelentős részét, akár 70 százalékát is elveszíthetik a deemed exportszabályok szigorodása miatt, mivel sok kutató külföldi állampolgár. A deemed exportszabály lényege, hogy egy külföldi állampolgárnak biztosított hozzáférést exportnak tekintik, még ha az illető fizikailag az Egyesült Államokban dolgozik is. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a stratégia figyelmen kívül hagyja a fizikai ellátási láncot. Kína ma is uralja a ritkaföldfém-finomítás túlnyomó részét, és 2030-ra a globális feldolgozóipari hozzáadott érték csaknem felét adhatja.

Kínai ellenlépés

A történet egy friss fordulattal bővült. A Reuters jelentése szerint Kína Kereskedelmi Minisztériuma tárgyalásokat folytatott az Alibaba, a ByteDance és a Z.ai vezetőivel arról, hogy korlátozzák a legfejlettebb kínai modellek, köztük a még ki sem adott rendszerek külföldi elérését. A tárgyalások e cikk megírásakor még nem zárultak le, konkrét intézkedés vagy határidő nincs. A felvetések között szerepel, hogy a jogosulatlan technológiakiszivárgást nemzetbiztonsági jogsértésnek minősítenék, és korlátoznák, mely külföldi befektetők szállhatnak be a hazai AI-cégekbe. (Ha eszünkbe jut a Manus cég esete, nos, ilyenekről is szó lehet.) A lépés pontosan azt a logikát tükrözi vissza, amit Washington már hónapokkal korábban alkalmazott, csak most Peking szemszögéből.

Biztonsági dilemma

A nemzetbiztonsági közösség szerint a szigorítás elkerülhetetlen volt. Belső jelentések szerint az Anthropic Mythos modellje egy red-team teszt során néhány óra alatt majdnem minden nem minősített szövetségi rendszert képes volt feltörni. A Five Eyes szövetség kiberbiztonsági szervei közös figyelmeztetést adtak ki a frontier modellek offenzív potenciáljáról. Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója nyílt levélben állt ki egy FDA-stílusú, állami felügyelet mellett működő tesztelési rendszer mellett. Ezzel egy időben azonban jogi ellenállás is formálódik. A Legion LegalTech nevű cég pert indított az Egyesült Államok ellen, azt állítva: egy API-n keresztüli hozzáférés jogilag nem azonos a fizikai exporttal, az AI-outputok a kongresszusi információs mentességek alá esnek, és hogy a szabályozás önkényesen zárt ki szoros szövetségeseket, miközben hasonló modellek máshol szabadon elérhetők maradtak.

Ez a per dönthet arról, hogy a bíróságok vagy a végrehajtó hatalom szabja-e meg a jövőben a nemzetbiztonsági vészfék határait a digitális szolgáltatások korában. Az biztos, hogy az exportkontroll logikája immár mindkét nagyhatalom oldalán megjelenik. A nyitottság és a védelem közötti egyensúly keresése még hosszú ideig velünk marad.