Az új bizalmas

A Common Sense Media 2025-ös reprezentatív felmérése riasztó képet fest. Az amerikai tinédzserek 72%-a használt már MI-társalkalmazást, míg több mint a felük, 52%-uk rendszeres felhasználónak számít. A legmegdöbbentőbb adat: a fiatalok 31%-a az MI-vel folytatott beszélgetéseket ugyanolyannak vagy még kielégítőbbnek tartja, mint az emberi barátokkal való kommunikációt. Emellett 12%-uk bevallottan olyan dolgokat is megoszt az MI-vel, amelyeket a legközelebbi barátainak vagy családjának sem mondana el.
Ezek a számok azt mutatják, hogy nem egy peremjelenségről van szó. A tizenévesek jelentős része már most is a mesterséges intelligenciát választja bizalmasának, ami alapvetően kérdőjelezi meg a hagyományos emberi kapcsolatok szerepét.

Mentálisan kiegyensúlyozatlanul

A jelenség mögött három egymást erősítő tényező áll. Először is, a mai tinédzserek mentális egészségügyi helyzetét globálisan is válság jellemzi: világszerte minden hetedik 10-19 éves fiatal tapasztal valamilyen mentális zavart, például az amerikai tinédzserek 42%-a számol be tartós szomorúságról. Ezzel párhuzamosan csak 58,5%-uk érzi úgy, hogy megkapja a szükséges érzelmi támogatást, miközben a szülők fejében ez az arány 93,1%-os. Óriási az ellentmondás ami a meg nem értést tükrözi.
A COVID-19 világjárvány tovább gyorsította a személyes interakciók erózióját, ami a Z generáció számára különösen kritikus. Ők már eleve egy olyan világban nőttek fel, ahol a digitális kommunikáció az elsődleges szocializációs színtér. Az MI-társak olyan funkciókat kínálnak számukra, amelyek betöltik a pszichológiai vákuumot: állandó elérhetőséget, ítélkezésmentességet és az empátia tökéletes szimulációját.

A generációs szakadék

A Z és az Y generáció MI-hez való viszonya alapvetően különbözik. Míg az utóbbiak pragmatikusan, elsősorban a hatékonyság növelésére használják a mesterséges intelligenciát, addig a Z generáció számára ez egy intuitív, a mindennapi életükbe szervesen beépülő társ, partner. A fiatalok természetes módon használják mentális egészségügyi támogatásra is, olyan alkalmazásokon keresztül, mint a Woebot vagy a Replika.
Ez a különbség abból fakad, hogy a Z generáció sosem ismert olyan világot, amelyben ne lett volna jelen az internet. Számukra a digitális tér nem elkülönült szféra, hanem a szocializáció természetes közege, a fizikai világ szerves része. Így nekik egy MI-vel történő szöveges kommunikáció nem jelent radikális ugrást a valóságból a virtuálisba.

Kockázatok és mellékhatások

Az MI-barátságok népszerűsége egy paradoxonon alapul: legnagyobb vonzerejük egyben legnagyobb veszélyük is. A tinédzserek azért fordulnak az MI-hez, mert az mindig egyetért velük, és soha nem ítélkezik. Azonban a valódi emberi kapcsolatok alapja éppen a konstruktív kritika, a nézeteltérések kezelése, az egyezségre jutás művészete és a kompromisszumkészség.
A rövid távú előnyök tagadhatatlanok: azonnali támogatás, biztonságos tér az önkifejezésre, és bizonyos esetekben a szociális készségek gyakorlásának lehetősége. A felhasználók 39%-a számolt be arról, hogy az MI-vel gyakorolt szociális készségeket a való életben is sikeresen alkalmazta.
A hosszú távú kockázatok azonban súlyosak. Az érzelmi függőség mellett az AI „szervilis" interakciója egy visszhangkamrát hoz létre, amely gátolja a személyes fejlődést. Egy svájci tanulmány kimutatta, hogy a ChatGPT túlzott használata „kognitív kiszervezéshez" vezet, alacsonyabb agyi aktivitást eredményezve. Ez extrém esetekben akár MI-pszichózishoz is vezethet, ami már kórházi kezelést igénylő eseteket eredményezett.

A magyar valóság: sötét jövő

A magyarországi helyzet különösen aggasztó képet mutat. A Mathias Corvinus Collegium 2024-es felmérése szerint a 15-29 éves magyar fiatalok több mint fele már használta a ChatGPT-t, Budapesten ez az arány 71%-ra ugrik. Ezzel párhuzamosan a mentális egészségi mutatók riasztóak: a 30 év alatti magyarok 46%-a érzi magát gyakran magányosnak, a 15-16 éves lányok mentális jólléti indexe (37,3 pont) pedig a legalacsonyabbak között van Európában. Minden ötödik magyar fiatal mentális zavarral él, miközben az iskolapszichológusi hálózat alulfinanszírozott. Íme a „tökéletes vihar": magas technológiai adaptáció, súlyos mentális sérülékenység és gyenge védőháló. Ez különösen veszélyezteti a magyar tinédzsereket az MI-függőség kialakulásában.

Mit tehetünk?

A szakemberek szerint a megoldás nem a technológia démonizálásában rejlik, hanem egy digitális immunrendszer kiépítésében. A szülőknek nyílt, ítélkezésmentes kommunikációt kell kezdeményezniük gyermekeikkel, miközben támogatják a valódi emberi kapcsolatok építését. Az oktatási rendszernek pedig integrálnia kell az AI-írástudást a tantervbe, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szociális és érzelmi készségek fejlesztésére.
Társadalmi szinten valószínűleg szigorúbb szabályozásra van szükség, amely előírja a megbízható korhatár-ellenőrzést és tiltja a manipulatív tervezési mintákat. Hosszú távon azonban a leghatékonyabb stratégia a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, hogy a valódi, szakszerű segítség vonzóbb alternatíva legyen, mint egy chatbot.
Az MI-barátságok jelensége tükröt tart a társadalom elé: a tinédzserek nem azért nyúlnak a mesterséges intelligenciára épülő eszközökhöz, mert azok jobbak, hanem mert mi, emberek, nem vagyunk eléggé jelen az életükben.
Erről szólt évtizedekkel korábban az X generáció „kulcsos gyerekek” jelensége is, de úgy látszik – ezúttal technológiai köntösben – a történelem megint ismétli önmagát.