Valamikor róla szóltak a hírek, vele volt tele a sajtó. 2011-ben az IBM elképesztette a világ erre fogékony részét, amikor a rendkívül népszerű, ikonikus amerikai kvízműsorban Watson, a szuperszámítógép legyőzte az emberi játékost. 200 millió oldalnyi dokumentumon hízlalt tudása legyőzöttet csinált a két addigi legjobb játékosból is. Egyesek a történelem végét, a szakmák eltűnését, a társadalom gyors átalakulását vízionálták. Ma mégsem róla szólnak a hírek, hanem a ChatGPT-ről, és a generatív MI-vel van tele a sajtó.

Mi történt Watsonnal?

Sakk-matt

Watson diadalmenete nem az első volt a sorban. Túl voltunk már az 1997-es sokkon, amikor is a sakktörténelem talán legnagyobb alakját mattolta egy többjátszmás küzdelemben a Deep Blue, az IBM sakkprogramja. Kaszparov fiaskója után tehát elegendő időnk volt felkészülni a mesterséges intelligencia, a speciális algoritmusok újabb térnyerésére.

De a Watson szereplése után a várt diadalmenet elmaradt. Habár az ígéretek szerint például az onkológiában vártunk tőle áttörést, azáltal, hogy az orvosokat segíti a leletek kiértékelésében és a kezelésre tesz javaslatot, nem vált be a készítők feltételezése. Sőt, 2013-ban a texasi Egyetem rákközpontjában a watsonos pilot projekt több mint 60 millió dollár ráfordítása után sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Watsonra építő spin-off egészségügyi vállalatát az IBM el is adta 2022-ben. A rákbetegség eltörlésének reményéből így lett ez a próbálkozás a bukott startupok könyvében egy újabb fejezet.

Futott még

Nincs arról szó, hogy véget ért volna a története, csak éppen mások játsszák most a főszerepet. Amit az IBM szeretett volna megvalósítani az a mesterséges intelligencián alapuló platform, platformgazdaság. Eközben az MI-alkalmazások élvonalába az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Microsoft kerültek – plusz az a számtalan kisebb cég, amelyek szemben az IBM-mel, sokkal szűkebb területen próbálnak üzletileg és technológiailag is értelmezhető megoldásokat szállítani.

A Watson jelentősége abban áll, hogy már akkor hatalmas mennyiségű szöveg feldolgozásában gondolkodtak, de a kimenet nem lett olyan izgalmas, mint most a ChatGPT-jé vagy a nagy versenytársnak ígérkező Bard-é.

De a történetnek még nincs vége, sőt.

…a király visszatér?

A 2023-as éves Think konferenciáján jelentette be az IBM a watsonx-et. Ez „egy új platform, amely eszközöket biztosít a mesterséges intelligencia modellek létrehozásához, és hozzáférést biztosít előtanított modellekhez, melyek a számítógépes kódok és szövegek generálására képesek.” A Techcrunch szakújságírója jól megragadta a lényeget, de rámutatott arra is, hogy: hé, nem ugyanezt kínálja a piacon már erősebb pozíciókkal rendelkező Sagemaker Studio (az Amazontól), a Vertex AI (a Google-tól), vagy a nagy játékos, az Azure AI Platform (a Microsofttól)?

Az IBM válasza ezt árnyalni próbálja: szerintük ugyanis ez az egyetlen olyan eszköz a piacon, amely vállalatok számára kifejlesztett modelleket és költséghatékony infrastruktúrát ígér.

Gyakorlatilag egy MI fejlesztési platform, amely hozzáférést biztosít az IBM által előtanított modellekhez és egy olyan eszközkészlethez, amely lehetővé teszi a modellek konkrét üzleti célokra történő finomhangolását.

Az IBM hét watsonx-modellel kívánja megtámadni versenytársait, és a cél érdekében még olyan feltörekvő névvel is kooperál, mint az algoritmusok ezreit fejlesztő Hugging Face.

Érdekes lesz nézni a nagyok – az egykori, de trónjáról letaszított győztes, és a többiek – küzdelmét az MI arénájában. A Watson sztorija mindenesetre jó mementó arra, hogy elgondolkodjunk a vágyak és a realitás néha fejbekólintó összeütközésén.