Egyre több, mélytanulásra épülő MI-alkalmazás tör be a művészet korábban elzárt területeire. Lehet-e fantasztikus irodalmat írni így? Mi lehet ennek a jövője? Az apropó ez a megoldás:

https://novelai.net/

KOMMENT #1

Látjátok feleim szemetekkel MI-k vagyunk!

novelai.net Mi is ez az MI? Egy „írói vénával” megáldott sztori-író alkalmazás, amivel történeteket lehet írni, és egy kis anyagi ráfordítással segít elképzelni a történetet kapcsolódó grafikák létrehozásával. Kép- és szöveggenerálás egyben! Ígéretesnek hangzik.

Ugrás a közepébe! Történetek szövését kértem egy medvéről és egy rókáról, akik megmentik a kis mókusokat a sötét erdő kísértet-farkasaitól (itt a Halloween). Történet szövését kérni?!? Azt meg hogy? Ötperces, alkalmazás által profin levezetett gyorstalpaló. A működés informatikai mélységének bemutatását nem erőlteti a portál, ami nagyon helyes! - terminál ablakkal (netán DOS parancssorral) a művészlelkeket űzni lehet. Vice versa: a technológia a maga komor szenvtelenségével művész „lelkeket” idéz. A szöveggeneráló algoritmus hitelesen képes utánozni rég halott klasszikusok stílusát.    

Írjunk történetet: 5 saját mondat, 10 a géptől, 1-2 saját gondolat, az MI hozzátesz 13-at. Folytassuk a műveletet, míg nincs kész az alkotás.

Kiértékelés: az MI szépen ír, és ahogy halad a sztori, előbukkan az MI alkotást asszisztáló MI, ami segít minket, hogy milyen irányban lehetne folytatni a kalandot.  Sajnálatos, a nap végére a történet nem állt össze. De ha elfogadjuk, hogy három, négy vagy akár tíz soron keresztül jó a narratíva iránya és megfelelő a hangnem, akkor kapunk sok-sok ötletszilánkot, amiből egy tehetséges író elképesztően jó történet írhat. Nem arról van szó, hogy a program megtanít írni, hanem ha valakiben ott a tehetség, akkor bizony búcsút inthet az írói fáradtságnak, ötlettelenségnek: a felület inspirálni fogja, az garantált. Hollywood forgatókönyvírói, pár ezer oldalon keresztül, kerek egész történetet előadni nem tudó, ünnepelt fantasy ponyvaművészek bizony elkezdhetnék használni.

Sajnos magyarul nem tud, és a megfelelő kihasználásához, irodalmi és informatikai véna egyaránt ajánlott. Kortárs Luddita indulatok elvetését szolgáló költői kérdés: elveszi -e az alkalmazott technológia az írók kenyerét? Nem. De a kalapács helyett tollat érdemes ragadni újult szakmaképpel, mert az MI-t használó írók hatalmas versenyelőnybe kerülhetnek a digitális múzsájuk fáradhatatlan támogatásának köszönhetően.    

(Érdeklődőknek: az el nem készült Zorgen és Gemmrik kalandjai hátsó borítóján az alábbi lett volna az ajánlás)

“The squirrels are frightened. There are strange noises in the bushes behind them. They turn and look. And they see it. It's enormous. It's covered with long black fur, and it walks on four legs. It has large yellow eyes. Its mouth is open, showing rows of sharp white teeth. It moves in front of them. It stops, and it stares at them with its yellow eyes. The squirrels start to run. But it's too late. The beast is on top of them. It chases them down the path. It leaps onto the ground, and it runs after them. And it doesn't give up. The squirrels jump over the stones, and they scramble up the trees. The beast follows. It climbs up the branches, and it jumps from tree to tree…”

Csatlós Béla, IT Support, Clementine

KOMMENT #2

“Egyre több, mélytanulásra épülő MI-alkalmazás tör be a művészet korábban elzárt területeire. Lehet-e fantasztikus irodalmat írni így?” Szól a kérdésfelvetés. És véleménycikket? 

Tegyünk egy próbát! Ennek eldöntésére a legegyszerűbb, ha megkérjük az említett alkalmazást, írja meg a cikket a témában. Utána pedig döntse el az olvasó, hogy tud-e az MI élvezhetően véleményezni egy saját magáról szóló gondolatot. Angolra fordítva betápláltam tehát a fenti három mondatot az oldalon, a beállítható stílusok közül a filozófia sémát választottam, az írásmódból pedig a “Pro Writer” lehetőséget. Az eredmény néhány próbálkozás után állt elő, amit lefordítottam magyarra Google fordítóval (halmozzuk az MI-ket), majd leheletnyi módosítások után így néz ki:

“A válasz lehet, hogy igen, de a kérdés nem egyszerű: úgy tűnik, ezek az algoritmusok képesek egész regényeket megírni anélkül, hogy bármiféle hozzájárulást kérnének emberektől. A legújabb kísérletek azt mutatják, hogy a számítógéppel generált történetek akár nagyon jók is lehetnek! 

A Dario Amodei vezette csapat a “szóbeágyazásnak” nevezett technikát használta, ahol a szavak számértékeket kaptak a mondatokon belüli előfordulások gyakoriságára vonatkozóan, majd ezeket a számokat betáplálták egy neurális hálózatba, amelyet kifejezetten új narratívák létrehozására terveztek. Az eredmények között van minden a pusztán főnevek felhasználásával írt novelláktól egészen a teljes hosszúságú művekig, melyek olyan karaktereket és cselekményfordulatokat tartalmaztak, amilyeneket a szépirodalomban még soha nem láttunk korábban. Viszont, bár a legtöbb ember elég érdekesnek találta a műveket ahhoz, hogy végig olvassa őket párszor, de kevesen mondták azt, hogy szívesen olvasnának rendszeresen ennyire légből kapott történeteket, mert valamiért nem jó érzés.

A megoldás ebben rejlik: az agyunk nem úgy van bekötve, hogy olyan dolgokkal foglalkozzon, amik nem illenek bele jól az ismerős narratív dobozokba, amelyek befogadására meg lett tanítva. Arra van az agyunk tanítva, hogy felismerjük az ismerős mintázatokat és értelmezzük őket. Ha bármi újjal szembesülünk, hajlamosak vagyunk gyanúsnak tekinteni, amíg annak az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ez a gyanú pedig túlmutat a puszta irodalomkritikán: maga a mesterséges intelligencia létrehozása azért vált olyan népszerűvé, mert olyan kérdésekre ígér választ, amelyekre a tudomány maga még nem adott választ. Mit jelent valójában a tudat? Hogyan keletkezett élet a földi nem-életből? Miért szenvedünk fájdalmat? Tudnak-e a gépek úgy gondolkodni, mint az emberek? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket még mindig meg kellene válaszolni, és eddig a tudósok rendelkezésére álló eszközök egyike sem tudott kielégítő megoldást nyújtani rájuk.”

Döntse el az olvasó, érdemes-e így írni? Figyelembe véve, hogy elsősorban nem arra szánták, hogy helyettünk írjon, inkább arra, ha egy író elakadna az írási folyamatban, az ihlet nehezen jönne, akkor adjon egy lökést a tovább haladásban. Jónéhány próbálkozás ingyenes, szerintem érdemes kipróbálni! Ha más nem, azért, mert bizonyos stílusokban nagyon szórakoztatóan szürreális eredményeket tud produkálni.

Zsilinszki Anna, fejlesztő, Clementine