Az éghajlatváltozás nem csak közvetlenül hat az életünkre, de közvetett hatásai is vannak, amelyekbe gyakran bele sem gondolunk. Vegyük például a manapság sokat emlegetett inflációt, amely globális probléma és az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja. Ennek oka, hogy a szélsőséges időjárási események gyakoribbá és súlyosabbá válása felhajtja az élelmiszerek és az energia árát. De van remény: A mesterséges intelligencia segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a kibocsátások csökkentésével, az energiahatékonyság javításával és a megújuló energiaforrások használatának növelésével. 

Épületes megoldás

A Nemzetközi Energiaügynökség korábbi összefoglalója szerint az épületek működtetése a világ villamosenergia-fogyasztásának mintegy 55%-áért felelős. Az előrejelzések szerint ez az arány 2040-re 80%-ra nő, ha nem teszünk lépéseket a hatékonyság javítása érdekében. Beszédes adat az is, hogy az Egyesült Államokban – a felhőkarcolók őshazájában – az épületek felelősek az összes széndioxid-kibocsátás 38%-áért! Jó hír, hogy a megoldásra egy példa is innen érkezik.

A Honeywell cég, amely az USA és a világ egyik legnagyobb ipari konglomerátuma, már évekkel ezelőtt létrehozta a Honeywell Forge nevű szolgáltatását, melyen belül a Honeywell Forge Performance+ for Buildings felel az okos épületekért. Ez a felhőszolgáltatás gépi tanulási modellek segítségével optimalizálja az energiafelhasználást, így a fogyasztás akár 10%-kal is csökkenhet, miközben a lakók komfortérzete nem változik.

Az energiaoptimalizálás ez esetben úgy működik, hogy a szolgáltatás folyamatosan elemzi a valós idejű állapot adatokat (vagyis az időjárási és a foglaltsági adatokat), a gépi tanulási modellek automatikusan kalkulálják a megfelelő paramétereket, melyek beállításra kerülnek a létesítmény HVAC-rendszerében (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ilyen paraméter például a hűtővíz hőmérséklete, a kazánvíz hőmérséklete, a szivattyú fordulatszáma vagy a ventilátor fordulatszáma. A HVAC-rendszerek az épületek villamosenergia-fogyasztásának átlagosan 40%-át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy ezek használatának optimalizálása közvetlen hatással van az energia-felhasználásra és a szén-dioxid-kibocsátásra.

Zöld lámpa az energiacsökkentésnek

A másik, kibocsátásban élenjáró terület a közlekedés, amelyben szintén sok szerepet kaphat a mesterséges intelligencia. Itt világszerte sok pilot program és kezdeményezés fut. Ázsiából például jó példa erre a kis városállam, a gazdaságilag fejlett Szingapúr CRUISE nevű projektje. A CRUISE már mintegy két évvel ezelőtt szenzorok beérkező adataira, a Big Data elemzésre alapozva dinamikus és okos módszert dolgozott ki az optimalizált és kevesebb károsanyag-kibocsátással járó közlekedés, a gyalogos- és autóforgalom összehangolására. Ennek végcélja a közúti lámpák MI alapú vezérlése lett, amely a sűrűn lakott országban releváns feladat.

Amikor a klíma- és állatvédelem találkozik

Ismét az USA-ba kell utaznunk, hogy lássuk, hogyan függ össze a klímavédelem az élőhelyeink megóvásával és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának lehetővé tételével. A Massachusetts melletti viharos vizek kiválóan alkalmasak az amerikai éghajlati célok eléréséhez kulcsfontosságú szélerőművek létesítésére. Az óceánnak ez a területe egyben egy ikonikus tengeri emlős, a kihalás szélére került észak-atlanti simabálna éghajlati menedéke is. Ahogy a keleti part mentén a tengeri szélerőműparkok fellendülése megindult, a mesterséges intelligencia segíthet megvédeni a bálnákat az építkezés során megnövekedett hajóforgalomtól.

Az amerikai Vineyard Wind kapott engedélyt arra, hogy ott az Egyesült Államok első igazán nagyszabású, kereskedelmi célú szélerőmű-parkját felépíthesse. Összesen 62 óriási szélturbina kezdi majd meg működését 2023 nyarán, hogy közel 400 000 háztartás számára elektromos energiát termeljen. De mi a helyzet a bálnákkal? Az Awarion nevű technológiát veti be a cég, amely mesterséges intelligencia és gépi látás használatával azonosítja e nagytestű vízi állatokat. Így időben figyelmeztetést kapnak a hajók kapitányai, hogy elkerüljék a bálnákkal történő ütközést. A rendszer a felszínen úszó bálnák háta alapján képes 80%-os bizonyossággal detektálni az állatokat. (Már vannak megoldások a felszín alatti azonosításra is).

Szerencsére – erős kormányzati nyomással, regionális együttműködéssel, vagy uniós direktívákkal – a zöldítés, a klímavédelem egyre fontosabb szerepet kap az ipar működésében. A mesterséges intelligencia olyan eszköz, amely képes felgyorsítani az emberiség éghajlatváltozás elleni küzdelmét, segítségével esélyünk van arra, hogy mindannyiunk számára fenntarthatóbb jövőt építsünk.