Skip to main content

Vélemény

sajtó csomag

Töltse le a Clementine bemutatkozó anyagát.

SAJTÓKAPCSOLAT

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel: +36 1 457 0561
Fax: +36 1 457 0562
Cím: 1115 Budapest,
Bartók Béla út 105-113.

We are the robots - A mesterséges intelligencia segíti a humanoid inváziót

We are the robots - A mesterséges intelligencia segíti a humanoid inváziót

2024. február 21.

Jó pár éven keresztül csak a HONDA Asimo nevű robotja, majd a SoftBank népszerű gépembere, Pepper szolgáltatott a nagyközönség számára robotikával kapcsolatos fejleményeket. (Ide sorolhatjuk még Sophia-t, aki inkább a szaúdi állampolgársága miatt került a hírekbe.). Az amerikai Boston Dynamics Atlas nevű robotja szintén, már régóta demonstrálja, hogyan fejlődik a táncolni, ugrálni képes teremtményük, Ennek ellenére sokáig úgy tűnt, hogy az androidok tömeges megjelenése a regények lapjain vagy a filmvásznon marad – míg a mesterséges intelligencia népszerűsége újra reflektorfénybe nem emelte az egyre ígéretesebb fejlesztéseket.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy a tömeges elterjedésre leginkább elképzelhető androidmárkák éppen hol állnak és mennyit tudnak.

Elon Musk álma

Nem véletlen, hogy épp ahhoz az üzletember-vizionáriushoz köthető az egyik android, aki már három területen is (digitális fizetőeszköz, magas márkaértékű elektromos autó, űrtechnológia) forradalmat ért el. Igen, Elon Muskról, és a cége által propagált Optimus nevű robotról van szó.

A másnéven Tesla Botnak is nevezett androidról először 2019 nyarán hallhattunk. Az akkori AI Day Eventen bemutatott robot – hasonlóan Tesla másik kezdeményezéséhez, a Neuralinkhez – még nem nyűgözte le a szakértőket. Azóta, például egy 2023 decemberi videóben már látható, hogy a már Gen 2 kategórianevű szerkezet egyre kifinomultabb tudással rendelkezik: például gyorsabban sétál, mint azelőtt, miközben könnyebb lett a tömege, de képessé vált ruhák hajtogatására, illetve tojások megfogására is. Ez utóbbi kettő példa nem véletlen: a robotok egyelőre pont abban gyengébbek, amiben mi, emberek alapból jók vagyunk. Számukra nehéz feladat a tárgyak megfogására, a környezetünk manipulálására, egyszerre több fizikai tett megtételére akár káoszos környezetben is (például tárgyakkal teli padlón). Musk a maga szokásos forrófejű látnokságával azt szeretné, hogy körülbelül 20 000 dollárra szorítsák le az Optimusok árát, és így lehetővé váljon akár többmilliárd ilyen szerkezet eladása. A végső cél a háztartási robotok elterjesztése.

Ehhez a Tesla az autói esetében már használt önvezető rendszert működtető szoftvert használja, amely gyakorlatilag folyamatosan, minden Tesla személyautótól begyűjtött adattal okosabbá válik. Az androidok egyik fő ígérete épp a mobilitás, úgyhogy a Teslánál valószínűleg jó kezekben van a projekt.

Kér egy kávét, kedves gazdám?

A kaliforniai Figure Inc. vállalat január végén került be komolyabban a hírekbe. Ekkor jelentette ugyanis a BMW, hogy dél-karolinai gyárába a cég robotjaiból rendel, hogy az unalmas, ismétlődő munkáktól megszabadítsa emberi dolgozóit.

A Figure 01 néven futó android kicsivel alacsonyabb az Optimusnál, de már olyan emberi képességekkel is rendelkezik, mint a kávéfőzés. Ennél persze sokkal nagyobbak az ambíciók: az idővel zsugorodó üzemi munkaerőpiacra is gondolva a Figure 01 ideális megoldás lehet sokféle területen. Különösen, ha megnézzük, a kávéfőzést hogyan tanulta meg: megnézte, hogy az emberek hogyan csinálják, és ezt utánozva lett neki is feketéje. Ez új módszernek számít, hiszen így sokkal inkább kapcsolódik a való világ környezetéhez, és elsőkézből képes felszívni tudnivalókat, készségeket. Az alig egy esztendős, 70 milliós befektetést bezsebelő, 50 fős cégtől ez a metódus, különösen a BMW-szerződés hatalmas fegyvertény.

Pár perc alatt újat tanul

A norvég 1x vállalatról a szélesebb közönség idén januárban hallhatott először. Az eddig felsorolt androidokhoz képest az EVE nevű termékük magasabb, és kerekeken gurul – tehát gördülékenynek látjuk, ellentétben a megszokott „csoszogós” androidjárással. EVE különlegessége abban rejlik, hogy mozgása fejlettebbnek tűnik a megszokott robotoknál, épp ezért gyárak mellett logisztika területén vagy akár az otthonunkban is használhatjuk. Sőt, EVE esetén érdemes flottában gondolkodnunk: a bemutatóvideó egy igazi science fiction jelenetet mutat be, egy helyiséget, ahol az EVE-k összeszokottan, otthonosan és biztonságosan dolgoznak.

Az alap a neurális hálózatokban keresendő, melynek bemenete a kamera képe, kimenetele pedig a konkrét akció, amit a robot tesz. Vagyis, az éles működés közben a neurális hálózat dolgozza fel a kamera képét és az android az alapján cselekszik. Egy általános alapmodellt fejlesztettek ki a leggyakoribb, hétköznapibb robotnak adható feladatok alapján, és ezt finomítják részfeladatok szerint (pl. raktárkezeléshez). Ezzel a módszerrel a robotok számára az új készségek elsajátítása nem több mint néhány percnyi adatgyűjtés és tanítás egy asztali GPU-n.

Az 1x (a név a robot sebességére utal, vagyis arra, hogy az EVE az emberi sebesség egyszeresével közlekedik, emberszerű) nemrég 100 millió dolláros befektetéssel lett gazdagabb.

Android az űrben

Eggyel még közelebb lépünk az ihletadó science fiction filmekhez, amikor a NASA androidjáról van szó. A General Motors és az USA űrügynöksége 1997-ben kezdett el közösen fejleszteni egy, az űrhajósoknak hasznos gépi segítőn. 2011-ben a Robonaut2 névre keresztelt, még láb nélküli, torzóként egy állványhoz erősített „félrobot” már az első ilyen gépként megjárta a világűrt is.

2014-ben már arról szóltak a hírek, hogy a robonauta két „lábat” – valójában manipulátorkarokhoz hasonló kiegészítéseket – kapott. A folyamatos fejlesztések végső célja az, hogy az emberek az igazán barátságtalan környezetben, nehezebb munkakörülmények közt (például aszteroidákon, mélyűrben vagy épp csak a Nemzetközi Űrállomáson) hasznos segítőtársat kapjanak. Ami kis lépés az androidoknak, az nagy lépés lehet az emberiség számára.

A cikkben nem beszéltünk külön, de figyelemre méltó a kínai óriáscég, a Tencent Robotics X divíziója, amely például idősápoló robotokat tervezésével is foglalkozik.

A robotika szélsebesen fejlődő terület. Egy ideig csendben, a nyilvánosság kizárásával folytak a fejlesztések, de az MI látványos berobbanása az iparági kilátásokat is optimistábbá tette.

Egykor futurizmusnak számított a német Kraftwerk zenekar We Are the Robots című dala, ma pedig lassan valósággá válik az együttélés. A kérdés az, hogy vajon mely robotok fognak úgy elterjedni a jövőben, mint ahogy azt az Én, a robot című filmben láthattuk?