A generatív MI térnyerésével a pár éve még slágernek számító fejlesztői állások kilátásai megrendültek. Vajon szükség lesz-e programozókra a következő évtizedben, vagy a teljesen átalakuló szakmák sorsára jutnak az ezzel foglalkozók? Lehet, hogy a programozás, ahogy az utóbbi évtizedekben megismertük, már a múlté?

Az Nvidia vezetőjének nagyívű jóslatáról és a Microsoft elképzeléseiről kérdeztük munkatársunk véleményét.

LINK: https://vulcanpost.com/857532/the-end-of-coding-microsoft-publishes-a-framework-making-developers-merely-supervise-ai/

Hálátlan feladat ehhez a hírhez kommentárt írni, rögtön a vitatott eredetű idézet jutott az eszembe:

"Jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti."

Mindenesetre Jensen Huang, az Nvidia CEO-ja szerint már nem olyan jó ötlet kódolni tanulni, mint korábban volt, legalábbis nem mindenki számára. Az biztos, hogy terjed az MI felhasználása ezen a területen, és az is látható, hogy egyre ügyesebbek is a különböző generatív transzformerek a programozásban. Ezzel párhuzamosan, sorban érkeznek hírek a programozó iskolák bezárásairól és a munkaerőpiaci kereslet alacsony szintjéről. Eljött hát a vég?

Ne feledjük, hogy az együttjárás nem feltétlenül jelent oksági kapcsolatot!

Nem hiszem, hogy az MI jelenleg kiválthatná a humán programozókat. Az elbocsájtások mögött nem ez, hanem inkább gazdasági okok állhatnak. Azt se felejtsük el, hogy mihez viszonyítunk. A pandémia idején az IT megoldások fontossága megugrott, a karanténokkal, kijárási korlátozásokkal tarkított időszakban az online kapcsolattartás vált a meghatározóvá, a képernyőidők pedig a home office óráin kívüli is kilőttek. Ekkor a tech-cégek a növekvő kereslet miatt jelentősen bővítették az állományaikat, a Meta 2019-2022-es időszakban például majdnem megduplázta dolgozóinak számát.

A 2022 után következő elbocsájtásokat tekinthetjük az inga visszalengésének is. Összességében és hosszabbtávon a növekvő tendenciához való visszatérés tűnik valószínűbbnek.

Más kérdés azonban, hogy a szakmabeliek munkáját valóban átalakíthatja az MI elterjedése. Azt eddig is láthattuk, hogy a hard skillek, és 1-1 programnyelv ismeretének fontossága csökkent, és inkább a soft skillek, logikai képességek és tanulási kompetenciák értékelődtek fel, hiszen a gyorsan változó környezetben az adaptáció a kulcs. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja az MI fejlődése.

A „programozó” egy nagyon tág fogalom. A köznyelvben ide tartozhat a szoftvermérnöktől kezdve, a front-end, back-end vagy full-stack szoftverfejlesztő, a data scientist, de akár a data engineer és az IT architect is. A fejlesztők munkájának monoton, szó szerinti „kódolás” része csökkenni fog, és hangsúlyosabbá válhat a programtervezés, más kreativitást is igénylő feladatok elvégzése, illetve az MI által generált programkódok ellenőrzése. A programozást eddig sem robotmunkaként végzőkre minden bizonnyal még hosszú ideig szükség lesz. Lehet, hogy az Nvidia CEO-jának abban igaza van, hogy „kódolni” tanulni nem most a legjobb, de a programozás sokkal több is lehet, mint „kódolás”.

Úgyhogy azok számára, akiket valóban érdekel a szakma és nem pusztán anyagi okokból vágnának bele, azt javaslom, hogy bátran keressenek olyan képzést, ahol elsajátíthatják a szükséges gondolkodásmódot, elméleti alapokat, és ha megfelelő szintre tudják fejleszteni a képességeiket, biztosan megtalálják a helyüket a szektorban.

Gergely Norbert, elemző, Clementine