A rendezvény hagyományosan Körmendi György ügyvezető előadásával indult, melyből kiderült, hogy meglepő analógiák vannak a gépi és emberi hibák között, hiszen az egyre komplexebb algoritmusok egyre emberibben képesek hibázni. A Clementine szakértőjének prezentációjában számtalan gyakorlati példát láthattunk a hazai és nemzetközi mesterséges intelligencia helyzet kapcsán, amelyek részletesen bemutatták a személyes adatokkal való visszaélés, az arcfelismerő és a kép kategorizálási szoftverek problémáit, hibáit.

 Werschitz Ottó, a Neuron Solutions stratégiai és üzletfejlesztési vezetője a hazai mesterséges intelligencia helyzetkép ismertetését folytatta, méghozzá négy aspektusból: az állami szerepvállalás, a vállalati alkalmazások, a kutatás-fejlesztési trendek, valamint az integrátorok oldaláról. A konkrét cégek és projektek felsorolása mellett részletes információt kaptunk a Mesterséges Intelligencia Koalíció működéséről, terveiről, valamint az egyes iparágak fejlettségéről.

Molnár Sándor, az Ariosz üzletágvezetője az energetikai okosmérések elemzéseiből hozott egy konkrét, gázipari példát. A fogyasztók nagy körénél (4600 lakossági paneltag, 2400 üzleti paneltag) helyeztek fel okosmérőket, amelyek eredményeit kérdőíves adatgyűjtéssel egészítették ki, hogy megkapják a fogyasztói karakterisztikákat. Mivel az okosmérők már szinte folyamatos adatrögzítésre is képesek, hatalmas adatmennyiséget kellett feldolgozni, amely lehetővé tette, hogy a képzett profil csoportoknál vizsgálható váljon a napon belüli fogyasztás változás, így pontosabb kalkulációk, ajánlatok készíthetők. A modellalkotásban például az SPSS Statistics volt segítségükre.

Horváth Balázs, az Ultinous Zrt. Kereskedelmi igazgatója igazán Big Brother érzést keltett a résztvevőkben, amikor bemutatta a legújabb videóanalitikai megoldásokat a gyakorlatban. A technológiai alkalmas többek között mozgás követésre, életkor- és nem detekcióra, vagy akár klasszikus arcfelismerésre is. Ezek a mesterséges intelligencia megoldások már mindennapjaink részei: nézik mi köti le a figyelmünket egy kirakat megtekintésekor, azonosítják mikor lépünk be a munkahelyünkre vagy éppen ellenőrzik egy-egy veszélyes üzemre mikor kell riasztást kiadni. A technológiát már alkalmazza például a Rossmann a sorok csökkentése érdekében. A rendszer az egyébként is meglévő kamerák képén képes figyelemmel követi a belépő, benn lévő és sorban álló vásárlókat, ez alapján pedig valós időben előrejelzi, hogy szükséges-e újabb pénztár megnyitása.

Szlovák Gergely, az IBM Systems Transformation csapatának tagjaként több érdekes, jelenleg is működő IBM technológiát prezentált előadásában. A vállalat számtalan, mesterséges intelligencián alapuló fejlesztéssel rendelkezik: szoftverei képesek az arc/érzelmek felismerésére, a klasszifikációra, de az orosz leányvállalat például csontban lévő daganatos elváltozásokat detektál. A Power AI Vision már a váci gyárban is működik: az érintésvédelmi tesztek során emberi beavatkozás nélkül vizsgálja a termékeket, illetve emberek jelenlétét egy zárt térben. A Watson Knowledge Studio pedig szöveges dokumentumokat képes megtanulni, melynek köszönhetően üzleti folyamatokat segít megoldani.

A témánál maradva Novák Márton, a Clementine elemzője bemutatta, hogy az IBM Watson Studio hogyan integrálja a különböző adatelemzési környezeteket. A videós betétekkel színesített előadásban megismerhettük azokat az eszközkészleteket, melyek a leghatékonyabbak egy-egy adott probléma (képfelismerés, credit scoring, szöveganalitika, ügyfelek lemorzsolódásának előrejelzése) megoldásához.

Ebéd után az egykori Clementine társalapító, Cseh Zoltán kitekintését hallgathattuk meg, aki a dél-kelet ázsiai adatbányász helyzetképet mutatta be. A trendek és a technológiák hasonlóak, az adatmennyiség azonban drasztikusan eltérő: a legnagyobb telekommunikációs cég például 170 millió ügyfelet kezel. A Linguann Malaysia alapítója elmondta azt is, hogy a közlekedés, az e-kereskedelem és a közösségi szolgáltatások terén van a legnagyobb szükség adatelemzőkre, algoritmusok fejlesztésére. A szórakoztató prezentáció végén megismerhettük azt az új fejlesztést is, amely a kommentelők szövegeiből képes kinyerni, hogy mi kapcsolódik az adott témához és mi vonatkozik leginkább az adott személy kommunikációs stílusára vagy éppen a szlegekre.

A Robert Bosch Kft. adatelemzője, Zámborszky Judit az autóiparban zajló negyedik ipari forradalom kapcsán számolt be a Bosch-nál zajló big data megoldásokról. A CRISP-DM módszertannal ma már napi szinten üzleti problémákat oldanak meg, elemzik a gyártási folyamatokat és feldolgozzák a rengeteg keletkező adatot. Az elemzési folyamatot egy konkrét, a légzsák szenzorok példáján keresztül mutatta be az előadó.

Dr. Tóth Martin az egészségügyben jelen lévő adatbányászati megoldásokat mutatta be izgalmas előadásában. A Richter Gedeon data science témafelelőse először bemutatta a társaság Ipar 4.0 stratégiáját, majd az ehhez kapcsolódó automatizálási és digitalizációs feladatokat. Szó esett a mesterséges intelligencia gyakorlati hasznáról, melyeket konkrét példákon keresztül ismerhettünk meg a gyógyszeripari óriástól.

Lajtai Péter, a PWC senior manager-e, valamint Gergely Norbert, a Clementine elemzője közösen mutatták be azon projektjeiket, melyeket a két cég együttműködésben végez a PWC partnerei számára. A speciális cégvizsgálatok, a kapcsolati hálók felderítése, a tranzakciók vizsgálata mind mind segítik az ügyfelek elemzését, esetleges partnereik minősítését. Az előadás második felében Norbert bemutatta a fiktív cégekkel kapcsolatos korábbi kutatásukat (még Andego-ként), mely rámutatott számtalan szórakoztató és elrettentő furcsaságra a magyar cégrendszerben.

A dataSTREAM záró előadása hagyományosan Könyves Tóth Elődé. A Clementine vezető szakértője idén az SPSS Statistics szoftver 26. verziójának apropóján vizsgálta az adatbányászati trendeket, a mindennapokban is fellelhető vonatkozásokat, valamint az egyén szerepét és felelősségét a mesterséges intelligenciában.