HÍR:
A neves Scientific American szaklap szerkesztője „felkérte” a GPT-3 szöveggeneráló algoritmust, hogy írjon magáról egy tanulmányt, amelyet az emberek által írtakhoz hasonlóan lektorálnak. Az eredmény izgalmasan sokkoló, és megannyi kérdést vet fel az MI-k jövőbeli szerepével kapcsolatban.

https://www.scientificamerican.com/article/we-asked-gpt-3-to-write-an-academic-paper-about-itself-then-we-tried-to-get-it-published/

KOMMENT #1
Kétségtelen, hogy a technológiai fejlődés előrehaladtával a mesterséges intelligencia egyre több területet hódít meg. Ma már például lehetővé vált számunkra, hogy segítségével szöveget generáljunk. Ahogy nő a rendelkezésre álló adatok mennyisége, csak a technológia fejlettsége szab már határt az MI alkalmazásának. A 2021 nyarán megjelent magazinunkban már a bevezetőben is láthattuk, hogy mire képes a GPT-3 algoritmus – magyar nyelven még nem tud, de lehetőségünk van angol nyelvű szöveget létrehozni ezzel a technológiával, majd tetszőleges nyelvre lefordítani. A mennyiségbeli fejlődést mutatja az is, hogy azóta 2021 őszén megjelent a Megatron Turing NLG szöveggeneráló algoritmus is, ami a 175 billió paraméterből álló GPT- 3 modellnél is több, 530 billió paraméterrel rendelkezik.

Az említett cikkben olvasható eredménnyel kapcsolatban elmondható, hogy már számos ember próbálta alkalmazni a mesterséges intelligencia egyre újabb vívmányait. Segítségükkel a szöveggenerálás is természetesebbé válik. Vajon tekinthetjük-e szellemi terméknek az ilyen módon generált szövegeket? A felhasználási kör bővülésével számos egyéb jogi és etikai kérdést vetődik fel. A cikk kapcsán felvetett téma arra a paradox helyzetre is rávilágíthat: a MI-t használjuk akár arra is, hogy a tudományos írások eredetiségét megítéljük és a plágiumgyanút megvizsgáljuk – de itt arra látunk példát, hogy ez a szöveggeneráló algoritmus képes akár azt is elhitetni egy emberrel, hogy az ilyen módon elkészült szöveg egy másik személy szellemi terméke. Hol a határ, ahol el tudjuk ezt különíteni? Kinek tulajdonítjuk a szerzői jogot, ki dönthet a további felhasználásról? A közelmúltban kapott szárnyra egy hír, miszerint az OPEN AI legújabb fejlesztése, a DALLE-E 2 nevű program – amely egy ügyes képgenerátor – használata során olyan kifejezések születtek, amelyeket csak a gép értett. Ilyen módon akár feltételezhetjük, hogy létrejöhet egy olyan kommunikáció, amelyet csak a gépek értenek? Ha igen, akkor ennek milyen káros hatásai vagy előnyei lehetnek?

Tamási-Mészáros Evelin, elemző, Clementine

KOMMENT #2
Rajzol, zenét szerez, verset ír, filozofál a mesterséges intelligencia. Mi jöhet még? Most éppen tudományos szakcikket írt az Open AI GPT-3 nyelvi mesterséges intelligenciája. Ráadásul első szerzős szakcikket? Tényleg jogosan kaphatta az első szerző helyet az MI? Az általános gyakorlat szerint az lesz az első szerző adott cikk esetében, akié a fő érdem a kutatáson belül, vagyis aki a legjelentősebb szellemi hozzájárulást tette a mű elkészültéhez. Ne felejtsük el, hogy a szakcikkek esetében normál esetben nem úgy néz ki a folyamat, hogy leül az ember cikket írni adott témában, hanem komoly, akár évekig tartó kutatómunka előzi meg a cikkírást. Ez alól kivételt képezhetnek a szakirodalmi összefoglaló jellegű cikkek (review), viszont ezek megírásához is szükség van komoly jártasságra az adott szakterületen. Azt hiszem egyébként, hogy a taglalt írás ez utóbbi cikktípushoz áll legközelebb.

Tehát mielőtt arról vitázunk, hogy jogosult-e az MI cikket írni, előbb azt kell eldönteni, hogy egyébként képes-e kutatómunkát végezni vagy legalább kutatómunkát koordinálni adott témában, majd ezután merülhet fel egyáltalán a lehetősége annak, hogy első szerző legyen egy cikkben és utána jön csak a filozófiai kérdés, hogy akkor ő most eszköz-e vagy önálló entitás?

Tudományterületenként is változik, hogy mekkora lehet egy nyelvi MI hozzájárulása egy-egy kutatáshoz. Olyan szakterületeken, ahol elsősorban írott anyagok feldolgozása a kutatómunka, elméletileg akár lehetséges, viszont vegyészeti, biológiai, orvosi kísérletezésre aligha lesz egy nyelvi modell képes, hogy csak néhány példát említsek. A kutatások végén az emberi betáplálását követően az eredmények és módszertan megfelelő formai követelmények szerinti rendszerezésére és leírására viszont bármely szakterületen el tudom képzelni az MI-t, de szerintem ezért nem jár elsőszerzőség: mivel, itt bár egy nem triviális, de viszonylag sablonszerű, jól definiálható, így automatizálható feladatról van szó, amihez a lényegi elemeket és szellemi terméket (hipotézis, módszertan, kísérletek elvégzése, eredmények) ember adja meg. Az ilyen jellegű alkalmazás egyébként szerintem jelentősen tehermentesíthetné a kutatókat, így növelve a csak ember által végezhető feladatokra jutó kapacitást. Viszont ebben a felállásban akkor pont ott tartunk, mint a legtöbb AI-alkalmazás esetében. Szuper kiegészítő, tehermentesítő eszköz, de nem önálló tudományos szinten döntéshozó entitás.

Majd, ha önmagától hipotézist állít fel, módszertant dolgoz ki, kísérletet végez el a "program", akkor térjünk vissza a kérdéskörre, de egyelőre úgy látom, itt még nem tartunk. Ezzel nem elbagatellizálni szeretném az érdemeit, hiszen ettől még a fenti eredmény elképesztő, de elsősorban nyelvi szempontból, nem pedig tudományos kutatást végző eszközként.

Egy problémám van még a cikkel a fent tárgyalt elsőszerzőség vitathatóságán túl. A módszertan és az eredmények szekció sem ad választ számomra a címben feltett kérdésre kielégítő módon, hiszen nem állít fel egy módszert arra vonatkozóan: melyek az objektív kritériumai a megfelelő akadémiai szakcikknek, és az elkészült szöveget milyen módon mérte vissza ilyen szempontból. Persze az egész feladat rendhagyó, hiszen a kutatómunka elvégzője és alanya is a “szerző”, ráadásul a vizsgált kérdés maga a megírt cikk, tehát valójában a cikkről kéne most írni egy szakcikket, ami kielemzi, hogy az megfelel-e a tudományos cikk kritériumainak. Vagy akkor a címben feltett kérdést, végső soron nem is a cikk válaszolja meg, hanem a szaklap, ahova be lett küldve elfogadásra azzal, hogy elfogadja vagy nem?

Forrás:
https://www.scientificamerican.com/article/we-asked-gpt-3-to-write-an-academic-paper-about-itself-then-we-tried-to-get-it-published/

Zsilinszki Anna, fejlesztő, Clementine