A Bloomberg nemrég kiszivárogtatta, hogy a több szempontból is iparágivezetőnek számító amerikai OpenAI belső használatra összeállította az általános mesterséges intelligencia általa vélt szintjeit. Szerintük még csak az elsőnél tartunk, de mostani cikkünk szempontjából ennél érdekesebb a 3. szint: ide az Agentek kerültek, amelyek tulajdonképpen „akcióra kész rendszerek”. Nem kell megijedni, ez még mindig nem Smith Agent, vagyis Smith ügynök a Mátrixból – annál inkább egy önállóan cselekedni képes szoftver vagy algoritmus. Ráadásul, úgy tűnik, az első fecskék már megjelentek.

Mit tud az Agent?

Önállóan érzékeli a környezetét, adatokat gyűjt, és ezen adatok alapján döntéseket hoz a kitűzött célok elérése érdekében.

Egy Agent működése három alapvető lépésre bontható: érzékelés, döntéshozatal és cselekvés. Az Agent érzékeli a környezetét különféle interfészek segítségével, amelyek lehetnek fizikaiak (pl. szenzorok) vagy szoftveresek (pl. API-k). Az adatok elemzésével az Agent kiválasztja a legmegfelelőbb tevékenységeket, hogy elérje az előre meghatározott célokat. Végül, végrehajtja a döntéseken alapuló feladatokat, és folyamatosan értékeli, hogy mennyire sikerült elérnie a célokat, szükség esetén korrigálva az elvégzendő teendőket.

Előnyök és veszélyek

Az Agentek előnyei számos területen megmutatkoznak. Az általános vélekedés szerint az automatizálás révén növelik a produktivitást, mivel az emberek helyett automatizált rendszerek végzik el az unalmas és ismétlődő feladatokat. Ezáltal az emberi munkavállalók inkább a kreatív és stratégiai feladatokra fókuszálhatnak, amelyek több értéket hoznak a szervezet számára. Az Agentek emellett csökkentik a működési költségeket azáltal, hogy minimalizálják az emberi hibákból adódó kiadásokat és a folyamat kevésbé hatékony részeit. Ezek természetesen az optimista szcenáriók, mivel alapvetően nem számolnak azzal, hogy az Agentek elterjedésével előfordulhat, hogy a vállalatoknak jóval kevesebb emberre lesz szükségük (ez történt a gyárak esetében is).

Az egyik terület, amelyen áttörést várnak az Agentektől, az ügyfélszolgálat. Ha ugyanis egy vállalat ügyfélszolgálatán MI Agent tevékenykedik, akkor az képes a rendkívül szerteágazó és – sok esetben – az emberek számára hatalmas tudást igénylő információkat gyorsan megadni. Önállóan kereshet a cég tudás- és adatbázisában, ha pedig mégsem találja a helyes választ, még mindig továbbkapcsolhatja az ügyfelet egy emberhez. Ez a folyamat– amennyiben megvalósul – jókora terhet vesz le a munkatársak válláról.

A megoldandó kérdések az Agentek körül először is technikaiak: a cikk elején említett MI-besorolás szerint sem vagyunk még ott, hogy ezek biztonságosan és jól használhatók legyenek. Ezen kívül meg kell oldani a velük kapcsolatos etikai, adatkezelési kérdéseket is.

Példák Agentekre

Az előzőekben felsorolt akadályok ellenére Agent-szerű szolgáltatások, algoritmusok már ma is léteznek. Vállalati szinten idetartozik például az Amazon Connect Contact Lens, amely az ügyfelek beszélgetéseit már hívás közben elemzi és automatikusan kiértékeli az interakciókat, miközben akár érzékeny adatokat is törölhet.

A 2023-ban bemutatott Auto-GPT a Significant Gravitas nevű videojáték-cég vezetőfejlesztőjének, Toran Bruce Richardsnak az Agentje. Ennek a nyílt forráskódú, GPT-4 és a GPT-3.5 modelljét használó szoftvernek az az előnye, hogy a komplexebb feladatokat kisebb darabokra bontva végzi el. Tipikus felhasználási területe a kódírás nulláról, piackutatás, befektetés elemzése vagy termékismertetők megírása. A neten önállóan kutat információk után, ha szükségesnek látja. Az Auto-GPT természetesen nem tökéletes. Annak ellenére, hogy az egyik legtöbbre tartott megoldásról van szó, még sokszor előfordul, hogy hallucinál vagy végtelen loopba kerül.

Az elsősorban webkereskedelmet támogató amerikai szoftveróriás, a Salesforce nemrég jelentette be saját Agentjét. Az Einstein Service Agent nevű chatbot a cég ígérete szerint MI alapú párbeszédes felületet biztosít a végfelhasználók számára. Önkiszolgáló élményt nyújt, mivel olyan dolgokat is képes elintézni, mint például a termékvisszaküldés vagy a visszatérítés. Integrálták az ügyféladatokkal és a hivatalos munkafolyamatokkal, ezzel az elmúlt 25 év céges tudásával is felvértezték.

Persze nem árt az óvatosság! Idén februárban jött a hír, hogy az Air Canadát megbüntették a chatbotja miatt. Az MI-eszköz ugyanis olyan kedvezményt ígért egy utasnak, amely akkor és olyan formában nem létezett. A légitársaság szerint a chatbot tévedett, de – és ez benne az érdekes – a cég úgy érvelt, hogy „a chatbot külön jogi személy, amely saját tetteiért felelős”. Az Air Canada szerint a pert kezdeményező utasnak a chatbot által biztosított linkre kellett volna mennie, ahol látta volna a helyes irányelvet. Az eset mérföldkőnek számít (a cégek felelősek azért, amit technológiájuk mond vagy tesz, bármennyire is fejlett), ezért az Agentek fejlesztésénél, használatánál az odafigyelés egyelőre erősen indokolt.