Amikor szóba kerül a a hadviselés és mesterséges intelligencia kapcsolata, az átlagember leginkább a filmes élményeire tud hagyatkozni. Ezek közül is előkelő helyen áll a gyilkos robotok toposza, nem beszélve a Terminátor-univerzum emberiséget majdnem kipusztító Skynetjéről. Ez a fikció – de mi a valóság?

Fegyverbe, világ!

Ma a mesterséges intelligencia a hadviselés egyre több területén jelenik meg. Régen például nem létezett kibervédelem vagy űrhaderő (amelyet például az USA-ban csak 2019-ben hoztak létre). A katonaság által használt MI-eszközök piaca is folyamatosan növekszik: A Vantage Market Research riportja úgy becsüli, hogy a 2022-es 6,76 milliárd dolláros forgalom 2030-ra 17,6 milliárdosra hízhat. Sajnos a geopolitikai érdekek, a folyamatosan erősödő új hidegháborús – egyelőre – technológiai versenyfutás, Oroszország inváziója rengeteg országot, sőt, az öreg kontinenst tekintve egy egész régiót hadikiadásai és -fejlesztései átgondolására késztetett. Magyarán: újra (fel)fegyverkezik a világ, és ebben a mesterséges intelligenciának jelentős szerepet szánnak.

Hogyan használják az MI-t a hadviselésben?

Íme néhány terület, ahol a mesterséges intelligenciát segítségül hívják:

Hírszerzés, megfigyelés és felderítés (ISR). A számítógépes látás a mesterséges intelligencia egyik fontos részterülete. Az ilyen képességgel rendelkező rendszerek sokkal hatékonyabbak objektumfelismerésben (emberek, fegyverrendszerek, nagy értékű célpontok esetében) az embernél, hiszen fényképek, videók, szövegek millióit képesek gyorsan és pontosan átfésülni, lényegesen kevesebb idő alatt.

Az amerikai hadsereg egyik beszállítója 2023 áprilisában mutatta be a Raiven mesterséges intelligenciával működő elektro-optikai érzékelőt, , amely hiperspektrális képalkotást és fényérzékelést (LiDAR) használ, így lehetővé teszi a repülőgép személyzete számára, hogy akár ötször messzebbre lássanak, mint a hagyományos képalkotással.

Háborús harci rendszerek. Egy összetett, több fegyvernemre kiterjedő (például légi és földi, esetleg kibertérben zajló) hadműveletben rengeteg adat keletkezik. E komplex adatok befogadása, folyamatokká alakítása, parancsnoki döntési helyzetbe való eljuttatása szintén hatékonyabb MI-vel.

Légvédelmi/rakétaelhárító rendszerek. Már a második világháború alatt azért fejlesztette ki az amerikai katonaság az ENIAC számítógépet, hogy ballisztikus pályákat számítsanak gyorsabban, mint bármikor előtte. A jelenlegi orosz-ukrán háborúban látjuk először a drónok harctéri, csoportos, rajban közlekedő használatát. E fenyegetés megszervezésére vagy épp leküzdésére a sok célpontot beazonosító MI-rendszerek tökéletesek. A tüzérség felértékelődését hozó ukrajnai konfliktus csak megerősíti a mesterséges intelligencia ilyen célú meglétét.

Kiberbiztonság. Az MI-vezérelt kibervédelmi rendszerekkel a speciális támadások és a kiberfegyverek jellegét rövid időn belül meg lehet határozni, és a megfelelő védelmi szoftverkódot pillanatok alatt online lehet telepíteni. (Sőt, az újabb generatív MI-k egyre ügyesebben kódolnak.) Az emberek szerepe ebben a folyamatban is jelentősen lecsökken.

Képzés/szimuláció. A katonai személyzetet nagyon nehéz felkészíteni arra, hogy bármilyen szituációban helytálljanak. A katonai szimulációs iparág az elmúlt néhány évben gyorsan fejlődött az olyan fejlett technológiák térnyerésével, mint a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság/vizuális valóság (AR/VR) és a gépi tanulás. Ezek a technológiák forradalmasították a katonai szimulációkat, realisztikusabb, magával ragadóbb és hatékonyabb kiképzési élményt nyújtva a katonák számára.

Az MI egyik legfontosabb előnye a katonai szimulációkban az, hogy dinamikusabb és kiszámíthatatlanabb forgatókönyveket tesz lehetővé. Az MI-alapú szimulációk képesek alkalmazkodni a változó helyzetekhez, és reagálni az egyes katonák cselekedeteire, így valósághűbb és nagyobb kihívást jelentő kiképzési környezetet biztosítanak. Az MI segíthet azonosítani azokat a területeket is, ahol a katonáknak további képzésre vagy támogatásra lehet szükségük, lehetővé téve a célzottabb és hatékonyabb képzési programok megvalósítását. Logisztika. Bármennyire is high-tech lesz a háború, a nap végén mindig kritikus marad, hogy a megfelelő katonai eszközöket időben a pontos helyre juttassák. A modern katonai műveletek összetettsége és nagyságrendje azonban jelentős kihívások elé állítja a logisztikai tervezőket és üzemeltetőket. Az MI-alapú analitika optimalizálhatja az ellátási láncot a kereslet előrejelzésével, az ellátási lánc kockázatainak azonosításával és a készletszintek optimalizálásával. Az algoritmusok képesek elemezni a múltbeli adatokat, a különböző érzékelőkből származó információt és a külső tényezőket, így pontos keresleti előrejelzéseket hozhatnak létre. A kritikus erőforrásokhoz való jobb hozzáférés és a csökkentett állásidő révén pedig a katonai egységek magas szintű műveleti készenlétet tarthatnak fenn.Karbantartás. A prediktív karbantartás már régóta ismert fogalom: elemzik a szenzorokból származó adatokat és a berendezések teljesítményének mérőszámait, hogy a lehetséges meghibásodásokat jelezzék, még mielőtt azok bekövetkeznének. A karbantartási igények proaktív azonosításával az MI-rendszerek csökkenthetik az állásidőt, meghosszabbíthatják az eszközök életciklusát és optimalizálhatják a karbantartási ütemterveket. Az Egyesült Államok Légiereje például a  C3.ai cég MI megoldásáthasználja, hogy megjósolják: mikor fog egy repülőgép, vagy annak egyik fontos alkatrésze karbantartást igényelni.

Deepfake, propaganda. Először az ukrajnai, majd az izraeli-Hamasz-háborúban láthattuk az új, generatív MI alkalmazását. A 2022. február 24-i ukrajnai invázió megindulása után már kijött az első hamisított videó, melyben Zelenszkij elnök arra kérte csapatait, hogy tegyék le a fegyvert. De ugyancsak róla készült egy kokainozós videó is (erősítve a Kreml „drogos ukrán elnök” narratíváját), és 2023 novemberében kapott egy álvideót az akkori ukrán főparancsnok, Zsaliznij is, melyben a katona az „állam ellenségének” titulálta Zelenszkijt.

A háború eszközei

Természetesen a nagy- és középhatalmak többsége már most igyekszik MI-megoldásokat fejleszteni és használni. Figyelemreméltó például az amerikai, Tomahawk robotrepülőgépéről ismert Raytheon cég EQUAS (Explainable Question Answering System) fejlesztése. A neurális hálóra épülő mesterséges intelligencia a hadtéri döntéstámogatásban nagy segítség, hiszen az EQUAS önmaga döntéseit meg is magyarázza: megmutatja a felhasználóknak, hogy mely adatok voltak a legfontosabbak a döntéshozatali folyamatában. A felhasználók kérdéseket tehetnek fel a rendszernek a kiválasztott ajánlásokkal kapcsolatban, és megtudhatják, a rendszer miért utasított el másokat. Az EQUS nem csak a hadviselésben, de számos más területen is használható, fő célja, hogy segítse az emberi felhasználókat abban, hogy megértsék és hatékonyan kezeljék a „mesterségesen intelligens partnerek” új generációját, és megbízzanak a döntéseikben.

A legfrissebb katonai jellegű MI-hírek egyike, hogy az egyébként is high-tech szemléletéről híres izraeli hadsereg a Hamasz elleni háborújában mesterséges intelligenciát használ. A sors fintora, hogy a 37 000, a terrorszervezethez köthető, gázai bombázandó célpontokat kiválasztó Levander nevű rendszert sok kritika érte a civil áldozatok magas száma miatt. (Ahogy egy tiszt megjegyezte: „hideg” fejjel működik az MI.)

A kérdés továbbra is az minden ilyen megoldással kapcsolatban: hol szerepel az automatikus folyamatokban, az MI döntéseiben az ember?