A Magyar Távirati Iroda a 2017. január 1. és december 31. közötti időszakból 53.932 hírt tárol archívumában, melynek anyagából több tucat online hírportál közöl információt. A szöveganalitikai megoldásokkal és adatbányászattal foglalkozó Clementine feldolgozta a belföldi híreket, így a hírelemző modell 7150 újsághírt olvasott el és értelmezett pillanatok alatt és tárta fel 2017 valóságát.

A csúcstartók
Az előforduló szavak gyakorisága tekintetében holtverseny alakult ki az első helyen: több mint 500 alkalommal fordult elő a férfi és a rendőr szó a hírekben, őket jelentős lemaradással követi Budapest, az ember, a Fidesz, a nő és a kormány. Érdekes, hogy a férfi szót másfélszer olyan gyakran említik a hírek, mint a nő szót, annak ellenére, hogy a nő főnévként és igeként is megjelenhet.
A legtöbbször előforduló személy Orbán Viktor volt, akit Soros György követett az említések számában. Utánuk Szél Bernadett és Mészáros Lőrinc következik, igaz, őket alig fele olyan sokszor említették, mint Orbánt és Sorost. A nem politikusok között Hosszú Katinka és Marton László neve tűnt fel több ízben, említéseik száma azonban összegezve sem közelíti meg például Mészáros Lőrincét.

Vannak olyan témák, események, személyek, amelyek hónapról hónapra visszatérnek a hírekben. A közúti balesetek nagy számára enged következtetni, hogy minden hónapban előfordultak a cikkekben az alábbi szavak: autó, vonat, sérült, rendőr, mentő, súlyos, áldozat, tragédia, halál. A kapott adatok alapján egyértelmű, hogy a hazai politikai közbeszédet leginkább meghatározó téma a menekült-kérdés volt: nem telt el hónap anélkül, hogy ne születtek volna hírek az alábbi szavakat tartalmazva: menekült, migráns, Soros György, ismeretlen, kerítés. Az örökzöld szavakból a bűn és bűnhődés folyamata is rekonstruálható: durva, brutális, nyomozás, ügyészség, bíróság, ítélet, börtön.

Időszakos trendek
A rendszeresen előforduló témák mellett természetesen az egy időszakot meghatározó rendkívüli események és a róluk szóló hírek is végig kisérték az évet. 2017 első felében például a leggyakrabban az olimpiáról beszéltünk: közel tízszer olyan gyakran szerepel a hírekben a szó, mint az átlagos gyakorisága. 
Az évszakok tekintetében a téli hónapokban a szmog, a jég és Donald Trump körül forogtak a tartalmak, míg tavasszal már Szentendre vitte a prímet: nyolcszor többet szerepelve a hírekben, mint egyébként. Emellett a sztrájk, a BKV és a Borsod szavak gyakorisága nőtt meg jelentősen. Legmozgalmasabban viszont az évszak közepe telt, amikor Gulyás Márton és Áder János említése uralta a közdiskurzust, melléjük a CEU, bezárás, tüntetés, demonstráció, nagykövetség, tárgyalás és Dózsa György út szavak sorakoztak még fel.
Nyáron a sportok és a melegre utaló szavak említéseinek száma magasodott ki az átlagból. Átlagosan öt-hatszor gyakrabban találkozhattunk a Veszprém, a világbajnokság, és a vizes szavakkal, de kétszer olyan gyakran említették a Balatont is. A forróság és kánikula szavakat pedig közel tízszer annyi alkalommal írták le a cikkírók, mint egyébként.
Az ősszel született cikkben az átlagosnál jóval gyakrabban említik Kínát és Őcsényt, a tanár, az áldozat és a kérdőív szavakat, személyek közül Sárosdi Lillát, Marton Lászlót és Kerényi Miklós Gábort. Az évvégéhez közeledve szinte egyeduralkodóvá vált a karácsony, amit nagy lemaradással a jutalom és posta szavak követnek, emellett Hosszú Katinka és Cseh László nevét szokásosnál ismét gyakrabban olvashattuk.