Amikor a mesterséges intelligencia, különösen a generatív eszközök kerülnek szóba, legtöbbször amerikai vagy kínai, nagyritkán európai cégekről beszélhetünk. De hol tart az MI-versenyfutásban a két másik, technológiailag fejlett ország, Japán és Dél-Korea? Cikkünkben ebbe adunk betekintést.

MI Made In Japan

Japánnak a mesterséges intelligenciához való hozzáállását az emberközpontúság jellemzi. A kormány 2019-ben közzétett „Az emberközpontú MI társadalmi alapelvei” című dokumentum az emberi méltóság és értékek tiszteletben tartását, a társadalmi jólét és a sokszínűség előmozdítását, valamint a bizalom és az együttműködés erősítését hangsúlyozza.

A japán szabályozási megközelítés a kockázatokra épülő, agilis és több érdekelt felet bevonó folyamatot követi. Az ország célja, hogy maximalizálja a generatív MI pozitív társadalmi hatását, miközben minimalizálja annak negatív következményeit. A "Data Free Flow with Trust" (DFFT) keretrendszer ösztönzi az adatmegosztást és -felhasználást a köz-, a magánszféra, valamint a nemzetközi szereplők között. Mivel az adatvédelem, a biztonság és az etikai szempontok kiemelt fontosságúak, ezért a keretrendszer a bizalmat helyezi a középpontba.

Japán azonban lemaradásban van a saját nagyméretű nyelvi modelljei (LLM-ek) fejlesztésében az Egyesült Államokhoz, az EU-hoz és Kínához képest, ami a számítástechnikai és emberi erőforrások hiányára vezethető vissza. A kormány ezért jelentős beruházásokat hajt végre a kutatás-fejlesztésbe olyan programok és projektek révén, mint a rendkívül ambiciózus Moonshot Kutatási és Fejlesztési Program (MRDP) és a Mesterséges Intelligencia Stratégiai Tanács (AITSC). Az ország a Fugaku szuperszámítógépet is felhasználja a japán adatokon alapuló nagyméretű nyelvi modellek fejlesztésére, de a magánszektor is erőfeszítéseket tesz a szükséges infrastruktúra kiépítésére. Japánban már most számos figyelemre méltó startup működik a generatív AI területén, köztük egy nagyon ígéretes cég.

Japánul beszél

A Kotoba Technology egy határokon átnyúló startup vállalkozás, amelyet Dr. Noriyuki Kojima és Dr. Jungo Kasai professzor alapított. Mindketten az Egyesült Államokban végezték el a mesterséges intelligencia doktori programot, így szakértelmükkel egyesítik az amerikai és japán csúcstechnológiás NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és HPC (nagy teljesítményű számítástechnika) területeit. (A Kotoba japánul egyébként egyszerűen „nyelv”-et jelent.)

A Kotoba Technology története akkor kezdődött, amikor az alapítók felismerték a GPT-3 angolközpontúságát. Ekkor határozták el, hogy kifejlesztenek egy japán nyelv fókuszú, nagyméretű nyelvi modellt, kihasználva a Fugaku szuperkomputert, ami akkoriban a világ második leggyorsabb számítógépe volt. A startup az LLM-ek telepítésében át szeretné hidalni az angol és a nem angol nyelvek közötti szakadékot.

A Fugaku projektben a jó csapat felépítésének sikerére építve az alapítók most arra törekszenek, hogy kutatókat és fejlesztőket hozzanak össze az LLM-ek gyakorlati alkalmazásának felgyorsítására. A Kotoba Technology csapatában olyan emberek is dolgoznak, akiknek tapasztalatuk van a Fugaku és az ABCI szuperszámítógépek használatában, valamint olyan nagyszabású, kormány által finanszírozott LLM-projektekben mint az LLM-JP.

A Kotoba állítása szerint az első end-to-end foundation modelljük, a Kotoba-Speech 0.1 beszédminőségében felülmúlja az Amazon, az Elevenlabs és a Google termékeit is.

Dél-Korea: ambiciózus célok és technológiai innováció

Dél-Koreában a generatív MI-piac gyorsan növekszik, és 2024-ben várhatóan eléri az 1,3 milliárd dollárt. Ez az összeg még mindig jelentősen elmarad az Egyesült Államok körülbelül 23 milliárd dolláros piacától, ráadásul minden negatív esemény visszaveti az adaptációs kedvet. Ilyen volt például 2023 júliusában, amikor 687 dél-koreai ChatGPT-felhasználó személyes adatai szivárogtak ki, beleértve a hitelkártya-adatokat is. Ez az incidens aláásta a közvélemény bizalmát a generatív MI-vel, és különösen a ChatGPT megbízhatóságával kapcsolatban.

Hiába a K-pop kontinenseken átnyúló népszerűsége, a generatív mesterséges intelligenciában nem a koreaiak diktálnak, hiszen hatalmas lemaradásban vannak, és aggódnak a meglévő angol nyelvű chatbotok kulturális és nyelvi elfogultsága, az amerikai vállalatok dominanciája miatt. Válaszul a dél-koreai cégek a koreai fogyasztókra szabott, lokalizált stratégiákat alkalmaznak. Céljuk, hogy olyan piaci réseket célozzanak meg, amellyel az amerikai és a kínai vállalatok eddig nem törődtek.

A Samsung, jelentősége és mérete miatt, a generatív MI globális piacán kíván előretörni. A cég 2023 végén már bemutatta a Gauss-t, egy sokoldalú generatív MI-modellt, amely egy kifejezetten a koreai nyelvre optimalizált nyelvi, egy kódolást segítő és egy képalkotó modellből áll. Idén már a Gauss 2-nél tart a fejlesztés, amelynek célja, hogy a Samsung legújabb okostelefonjaiba – és később más termékeibe – a Google és az Apple MI-modelljeivel minimum egyenrangú, de ha lehet, még erősebb mesterséges intelligencia kerüljön.