Skip to main content

Vélemény

sajtó csomag

Töltse le a Clementine bemutatkozó anyagát.

SAJTÓKAPCSOLAT

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel: +36 1 457 0561
Fax: +36 1 457 0562
Cím: 1115 Budapest,
Bartók Béla út 105-113.

Rövidhír kommentárral: Első díjat nyert az MI-vel készült festmény a szépművészeti fesztiválon

Rövidhír kommentárral: Első díjat nyert az MI-vel készült festmény a szépművészeti fesztiválon

2022. október 10.

Az „Elveszik-e a gépek a munkánkat?” kérdés egyre aktuálisabb – még akkor is, ha a válasz nem teljesen megadható igennel vagy nemmel.

A Colorado állam művészeti kiállítását ugyanis egy MI-algoritmus segítségével létrehozott gyönyörű festmény nyerte. Vajon mi lesz, mi lehet az ehhez hasonló híreknek a következménye, és mennyire kell félni a művészeknek, kreatív munkából élőknek?

A teljes hír itt olvasható: https://www.vice.com/en/article/bvmvqm/an-ai-generated-artwork-won-first-place-at-a-state-fair-fine-arts-competition-and-artists-are-pissed

KOMMENT

Messze nem az első eset ez, hogy művészeket ijesztget az MI azzal, hogy “elveszi a munkájukat”. Harold Cohen már az 1970-es években létrehozta az AARON nevű programgyűjteményt melyekkel művészeti alkotásokat hoz(at)ott létre. Ma pedig már egy egyszerű Google kereséssel számtalan honlapot találunk, ahol szöveg alapján generálhatunk állítólagosan MI alapú megoldással képeket. Jelenleg a legtöbbet emlegetett ezek közül a Open AI DALL-E-ja és a Google Imagenje

A nagy kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a képzőművészek munkája ezek következtében? Röviden: szerintem nem, de az kétségtelen, hogy átalakul. Ez a folyamat azonban már régen elkezdődött. Csak úgy, mint minden más területén az életnek a digitalizáció hoz(ott) itt is változásokat. Azért ne felejtsük el, hogy a fenti esetben nem pusztán a gép hozta létre a képet, hanem egy művész utasításai alapján tette, tehát kellett hozzá egy kreatív ember. Zenéket is nagyon régóta lehet digitálisan létrehozni anélkül, hogy valódi hangszeren tudna játszani a készítő. Ma, ha elmegy az ember egy gyorstalpaló grafikus képzésre (vagy online megnéz egy tutorialt a témában), máris tömegével alkothatja a “digital art”-ot ingyenes képmanipuláló szoftverek segítségével, ami ugyanúgy aggasztó konkurencia azon művészeknek, akik az alkotásra tették fel az életüket és abból igyekeznek megélni.

A gépek mindig riadalmat okoztak a történelem során a különböző szakmákban, természetesen nem mindig alaptalanul. A különféle gyártósorok megjelenése kétségtelenül lehetetlenített el rengeteg “kézművest” a szakmájában, de teremtett is bőven munkahelyeket. Meglepő új trend viszont, hogy a “kézműves” (egyáltalán nem hatékony) különféle termék előállításnak ismét presztízse van és hajlandóak vagyunk akár nagyságrenddel magasabb árakat megfizetni valamiért pusztán azért, mert kézműves. El tudom képzelni, hogy lesz az MI képzőművészetnek felvirágzása (esetleg épp most van), de azt is, hogy ezután majd akár még nagyobb lendülettel nyerhetnek teret a “kézműves” művészek, mikor megunjuk a gépi képeket. 

A művészet területén egyébként soha nem volt (a gépek előtt sem) könnyű boldogulni a tehetség mértékétől függetlenül. A művészek mindig is szubjektív megítélések alapján érvényesültek vagy nem érvényesültek. Így eddig is elég nagy bajban volt egy művész, aki nincs megáldva némi önérvényesítő képességgel is a tehetsége mellé vagy nem fedezte fel valaki, aki ügyesen menedzselte volna. Összességében tehát azt hiszem, hogy nem kell féltenünk a művészeinket jobban annál, mint eddig bármikor.

Források: 

https://en.wikipedia.org/wiki/AARON 

https://en.wikipedia.org/wiki/Artificial_intelligence_art 

Zsilinszki Anna, fejlesztő, Clementine