Skip to main content

Vélemény

sajtó csomag

Töltse le a Clementine bemutatkozó anyagát.

SAJTÓKAPCSOLAT

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel: +36 1 457 0561
Fax: +36 1 457 0562
Cím: 1115 Budapest,
Bartók Béla út 105-113.

Vau-vau, mondta a gépkutya

Vau-vau, mondta a gépkutya

2024. április 09.

A popkultúra persze ezt is hamarabb megérezte. A legendás Black Mirror antológiasorozatban 2017 decemberében mutatták be a Metalhead epizódot: ebben egy robotkutya terrorizálta a disztópikus hangulatú világban élő embereket. A négy lába segítségével mozgó, fej nélküli robotkutya (rém)álma azóta már valósággá vált – és a gépi eb fejlesztésének még mindig csak az elején járunk.

Szerény kezdetek

Ahogy az várható volt, természetesen nem a Metalhead nézői találkozhattak először kutya formájú robottal. Sok-sok távoli „rokona” után a Dél-Kaliforniai Egyetemen dolgozók láthattak először igazán figyelemreméltó szerkezetet ebben a témában: ők voltak tanúi a kutyára igencsak távolról hasonlító, de ígéretes négylábú robot működésének. A Phony Pony nevet kapott mesterséges jószág – nevéhez méltóan – „kaliforniai póni”-t akart inkább megmintázni. Kezdetleges mozgása lassú volt és néhány mozdulatra korlátozódott, míg vezérlését a szomszédos épület második emeletén található miniszámítógéppel vezérelték. A szerkezetet egyébként Andrew Frank építette meg PhD-disszertációja részeként Bob McGhee vezérletével és támogatásával.

A kutatókon kívül már sokkal többen emlékezhetnek a Sony AIBO (Artificial Intelligence RoBOt) robotkutyájára, amely pont az idén ünnepli negyedszázados évfordulóját. Az amerikai palo altoi innovációs központ mintájára létrehozott Sony's Computer Science Laboratory fejlesztette ki a világ első, kereskedelmi forgalomba hozott gépét / játékát. A tényleg szerethető formájú robotkutya öt generációt élt meg és az egyes iterációk során egyre nagyobb tudással rendelkezett. Japán „szokás” szerint akár nevelhettük is a mesterséges jószágot, amely engedelmeskedett japán és angol nyelvű parancsoknak is. Az AIBO egyébként egy olyan robotkutya volt, amely interaktív módon tanult és alkalmazkodott tulajdonosának preferenciáihoz, ami hozzájárult ahhoz, hogy egyedülálló és személyre szabott élményt nyújtson. Az AIBO képes volt felismerni-megjegyezni arcokat és hangokat, illetve olyan mesterséges intelligenciát használt, amely lehetővé tette számára, hogy autonóm módon felfedezze környezetét. Például különböző terepeken képes volt navigálni, elkerülte az akadályokat és ennek megfelelően alkalmazkodni tudott.

Az AIBO mesterséges intelligenciája egy felhőalapon működött, feltöltötte „tapasztalatait” a Sonyhoz, hogy tovább fejleszthessék az MI-motorját.  A Sony robotkutyája hivatalosan 2006-ban szenderült jobblétre, miután pénzügyileg nem lett sikeres a projekt az anyacég számára.

Jön, lát, győz Spot

Legtöbben –a korábban bemutatott androidjához hasonlóan – az amerikai Boston Dynamics termékét ismerhetik. A Spot névre hallgató robotkutya eredetileg az MIT-ről induló Marc Raibert professzor cégének egyik ikonikus szerkezete. A 2015-ös Spot a korábbi BigDog modell után kisebb, gyorsabb és mozgékonyabb lett, a hidraulikarendszer meghajtására gázmotor helyett elektromos motort használtak. Egy évvel később a Spot Mini már csupán 25 kilót nyomott, miközben teherbírása 14 kilogrammos lett. 2020 júniusától lehet megvásárolni a Spotot potom 74 500 dollárért.

A Spot többféle ipari környezetben is használható. Bár mozgása nem MI-vezérelt, adatbegyűjtő képessége igen: például mesterséges intelligenciát használ analóg mérőműszerek leolvasására az ipari létesítményekben vagy a hőmérsékleti anomáliák észlelésére is. 2023 októbere óta ráadásul a ChatGPT segítségével beszélni is tud, például egy adott turisztikai helyen idegenvezetőként (!) válaszol az emberek kérdéseire.

Kína sem marad le

Az egyre erősödő informatikai versenyben, az új hidegháború küszöbén a Kínai Népköztársaság sem kíván le- és kimaradni a robotkutya-forradalomból. Shanghai utcáin már 2022 végén feltűntek a robotkutyát sétáltató technofilek, és ez többek közt a Xiaomi cég nem túl kreatív elnevezésű CyberDog termékének köszönhető. A kínai gép fut, fordul, üdvözli az embereket, sőt, még hátraugrásra is képes. Talán még csaholni is a nyugati szuperhatalomra…

A robotkutyák fejlesztésében a legizgalmasabb kérdés továbbra is az: vajon a fogyasztók is tömegesen fognak ilyen gépeket vásárolni, vagy csak céges környezetben képzelhető el a jövőjük?